A harapott sérülésekről

harapott sérülések

Az állattól származó harapásos sérülések kezelése két fontos részből áll:

A harapott seb ellátása sebészeti feladat. Fontos tudni, hogy a harapott sebek eleve fertőzöttnek tekintendők, ezért a sérült ellátása is ennek megfelelően kell történjen (tetanusz elleni védőoltás, sebellátás szempontjai stb).

A sérülések kezdetben sokszor banálisnak tűnnek, de látszólag kis sérüléseknek is lehetnek súlyos következményei. Sajnos azonban nem ritkák az olyan súlyos sérülések sem, amelyek a beteget közvetlen életveszélybe sodorják.

Legalább ennyire fontos annak eldöntése, hogy a sérültet nem veszélyezteti-e veszettség lehetősége.

A veszettség kialakulása ugyanis minden esetben halálos kimenetellel jár, ezért megelőzésére mindent el kell követni, mégpedig azonnal. Tudni kell, hogy a veszettség kórokozója már apró horzsolások benyálazásával is fertőzhet, tehát a veszély akkor is fennállhat, ha a felületes sérülés egyébként sebészeti ellátást nem is igényel.
Soha ne engedje ezért, hogy gyermeke ismeretlen állattal játsszon!

Veszettségre gyanúsak, ezért életveszélyesek lehetnek a következő körülmények:

  • az állat nem volt veszettség ellen egy éven belül igazolhatóan oltva. Az igazolást az oltási könyv jelenti, ennek hiányában az állatot nem lehet oltottnak tekinteni
  • az állat ismeretlen, gazdátlan vagy elkóborolt
  • az állat beteg benyomását kelti vagy viselkedése szokatlan

Ezekben az esetekben az egészségügyi hatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) haladéktalan bevonása szükséges a megfelelő védőintézkedések megtétele céljából.

Ezek:

  • a sérült veszettség elleni védőoltása (ingyenes és biztonságos oltóanyag, amellyel biztosan kivédhető a fenyegető tragédia, ha nem késlekedünk)
  • a sérülést okozó állat felkutatása, befogása, vizsgálata és megfigyelése, amely alapján eldönthető, hogy a sérült a továbbiakban hány védőoltást kapjon.

Amennyiben a sérülést okozó állat kimúlt vagy elpusztították, úgy a tetem felboncolásával még mindig megállapítható az esetleges veszettség.
Soha ne semmisítse meg az ilyen állat tetemét állatorvosi vizsgálat előtt , hanem különítse el azt (gumikesztyűben, jól záró nylonzsákban, biztonságos helyen).

Milyen állatok terjeszthetnek veszettséget?

  • ragadozó emlősök (kutya, macska, róka, menyét, görény, denevér stb)
  • szabadon járó rágcsálók (egér, pocok, nyúl, tengerimalac, hörcsög stb)

A harapott sérülések elkerülése érdekében:

Soha ne engedje, hogy gyermeke táplálkozó vagy kölykeit védő kutyához, macskához közelítsen!
Soha ne engedje, hogy gyermeke kutyát vagy macskát bántalmazzon!
Soha ne engedje, hogy gyermeke az állatokkal játékos harcba keveredjen!
Soha ne fogadjon be ismeretlen, kóbor vagy beteg állatot!
Soha ne közeledjen szelídnek tűnő vadon élő állatokhoz!
Ezek szem előtt tartásával tanítsa gyermekét az állatok szeretetére!

Dr.Sárközy Sándor



« (Korábbi cikkek)
(Következő cikk) »



Close
laparoscopia szerepe
Laparoscopia szerepe a gyermeksebészetben napjainkban

Laparoscopia  Rövid történeti áttekintés: Az ovosok régóta vágynak arra hogy...

epeko-mutet2
Az epekövesség gyermeksebészeti vonatkozásai

Az epekövesség gyermekkorban igen ritka kórkép, inkább felnőtteknél jellemző. De a...

Close