Fitnesz genetika

fitnessz-genetika

A fitnessz-genetika

Az egyik legfontosabb dolog, amit minden ember tehet az egészségéért, az a rendszeres testmozgás.

Számos vizsgálat kimutatta, hogy a nem túlzásba vitt, de rendszeres sportolással számos betegség kialakulásának a valószínűségét jelentősen csökkenthetjük. A legfontosabbak a szív és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú (vagy időskori) cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás.

De a rendszeres testmozgás erősíti az immunrendszerünket, kevésbé leszünk hajlamosak vírusos, vagy bakteriális fertőzésekkel ágynak esni, lassítja az öregedést, szellemileg felfrissít, sőt csökkenti az időskori szellemi leépülést is.

Megfigyelhető azonban, hogy nem mindenki reagál egyformán a testmozgásra. Egyesek kondíciója az edzések elkezdése után gyorsan és jelentősen javul, de vannak olyanok is, akiknél alig tapasztalható valami javulás. Különböző családvizsgálatok alapján megállapították, hogy az edzésekre adott kondíció-javulás képessége öröklődő vonás, azaz a szüleinktől kapott génektől függ.

Egy kanadai kutatócsoport azt a célt tűzte ki, hogy megvizsgálja, milyen gének befolyásolják azt a képességünket, hogy mennyit használ nekünk a sportolás. Vizsgálatukba 740 olyan felnőttet vontak be, akik korábban mozgásszegény életmódot folytattak. A kísérleti alanyoknak a laboratóriumban intenzív edzésmunkát kellett végezniük 20 héten keresztül, és rendszeresen mérték a vérnyomásukat, szívritmusukat, oxigén hasznosítási képességeiket és a vérük összetételét. Ezeken kívül vérükből DNS-t vontak ki genetikai analízisre. A mért adatok alapján a résztvevők oxigénhasznosítási képessége (a tüdőbe szívott levegőből a szervezet mennyi oxigént képes hasznosítani) átlagosan 19%-kal javult, de 5%-uknál gyakorlatilag semmilyen változást nem tapasztaltak, 5%-uknál viszont kiemelkedően javult ez a képesség. Hasonlóan a legtöbb embernek csökkent a vérnyomása, javult a szív teljesítőképessége, de néhánynál nem tapasztaltak javulást ezekben a paraméterekben. Összességében azonban azt lehetett megállapítani, hogy valamennyi résztvevő javulást mutatott valamelyik paraméterben.

A genetikai vizsgálatok több mint 100 gént találtak, amelyek befolyásolják az emberek testedzésre adott válaszát, de jelentőségében néhány gén kiemelkedett. Az egyik a Titin nevű gén, amelyik a szív izomzatát felépítő fehérjeszál egyik komponensét kódolja. Ennek különböző variánsai vannak, melyek befolyásolják, hogy a szív mennyi vért képes a keringésbe pumpálni. A másik gén a HDL-koleszterin („jó” koleszterin) szintézisében vesz részt. Megfigyelték, hogy azok az emberek, akiknek magasabb a HDL-koleszterin szintjük, könnyebben kezdik el az edzést a mozgásszegény életmód után, és gyorsabban is emelkedik ennek a részecskének a szintje azokhoz képest, akik nehezebben kezdik el a rendszeres futást. Kiderült, hogy az az enzim, amelyik emeli a HDL-koleszterin szintet, a lassú izmokban található. Ezek az izmok lassabban fáradnak el, így megkönnyítik a hosszútávfutást. Most azt vizsgálják, hogy az enzim variánsai befolyásolják-e az egyén által választott életmódot.

Különösen nagy figyelmet vont magára az ACE nevű gén. Ez egy enzimet kódol, amelyik fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában és a testedzés hatására hozzájárul a szív növekedéséhez. Ennek a génnek a D variánsa több ACE-t termel, mint az I variánsa. Azoknak az atlétáknak, akik két D variánst örököltek a szüleiktől 3-szor olyan gyorsan növekszik a szívük a testedzés hatására, mint azoknak, akik két I variánst. Szintén jobban szerepelnek olyan sportokban, mint például a sprintfutás, vagy a súlyemelés. Az I variáció viszont gyakrabban fordul elő hosszútávfutókban, úszókban, vagy a hegymászókban, azaz a kitartást igénylő sportokban. Ennek a felfedezésnek orvosi vonatkozásai is vannak. A kitartást növelő ACE I variánssal rendelkező koraszülött gyermekeknek, vagy az agyhártyagyulladásban szenvedőknek nagyobb esélyük van a felépülésre, mint a D variánssal rendelkezőknek. Mivel a D variáns több ACE-t termel, lehetséges, hogy ACE-gátlóval (amelyeket magas vérnyomás ellen már régóta használnak) segíteni lehetne ezeknek a betegeknek.

Ez az utóbbi példa is igazolja, hogy a „fitnesz genetikából” származó információkat fel lehet használni a gyógyászatban is,

a fenti vizsgálatok eredményei pedig azt mutatják, hogy bár a testedzésnek bizonyos embereknél erősebb, másoknál gyengébb a jótékony hatása, a jó egészség és a jó közérzet érdekében, aki csak teheti, kezdjen el sportolni!

 

Prof.Dr.Szalai Csaba



« (Korábbi cikkek)



Kapcsolódó cikkek

vérvonal

Apai és anyai vérvonal – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 9.rész

Őseink történelme génjeink alapján Az ember örökítőanyagának, a genomjának van két speciális része, amely öröklődéseTovább

  • Vannak-e bennünk neandervölgyi ősember gének? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 8. rész 
  • Lehet-e veszélyes a genetikai variációink ismerete? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 7. rész
  • Hogyan befolyásolja genetikai hátterünk a fertőzésekkel szembeni érzékenységünket? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 6. rész
  • Lehet-e személyleírást adni egy emberről a genetikai variációi alapján? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 5. rész
  • Hogyan befolyásolják genetikai variációink a környezetünk hatásait? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 4. rész
  • Egészségünkre vonatkozó információk – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 3. rész
  • A gyógyszerszedés genetikai háttere
  • Igyunk az egészségünkért?
  • Close
    Read more:
    nem érdekli ha megbüntetem
    Már az sem érdekli, ha megbüntetem!

    Gyakran érzik úgy szülők, hogy eszköztelenek. Gyerekük túl sokszor dacos, szófogadatlan és folyton visszabeszél. MinthaTovább

    szűrővizsgálat-2
    Szemészeti szűrővizsgálat kamaszkorban

    Amíg egészségesek vagyunk, látásunk megfelelő, nem jut eszünkbe szemész orvost felkeresni. Bár sokat fejlődött szemléletünkTovább

    Close