Enyhe koponyasérülés 2 éves kor alatt

koponyatörés

– Doktor Úr! A 6 hónapos gyermekem leesett a pelenkázóról! Csak egy pillanatra nem figyeltem rá, de eddig nem forgott! Nem csinált ilyet!

Ha nem aggódnánk egy másfél métert esett kisded miatt, mondhatnánk, hogy hál’ istennek! A gyermekek fejlődnek. Olyan dolgokat csinálnak, amit azelőtt nem tudtak. És ennek nagyon örülünk! Hiszen eljön a kamaszkor, amikor már azokat a dolgokat sem csinálják meg, amiket eddig megtettek.

A gyermekek mozgásfejlődése az első pár életévben nagyon gyors. Szinte napról napra fejlődnek, forognak, kúsznak, négykézlábra, majd két lábra állnak. A szülői felelősség nagy, szinte 24 órás készenlétet igényel!

Nem lehet abban bízni, hogy ha valamit eddig még nem csinált, akkor később sem fog.

A gyermekkori fejtraumák kezelése sokat változott az elmúlt évtizedekben. Régebben képalkotó eljárásokkal megpróbáltunk minden megtudni a koponyán belüli sérülésekről illetve annak hiányáról (Röntgen, CT).

Ma szeretnénk a vizsgálatok mennyiségét, különösen a sugárterhelés miatt, csökkenteni. Ma a hangsúly a megfigyelésen van, a klinikai tünetek időbeni alakulásának vizsgálatán. Sokszor érkezik szülő hozzánk, hogy a gyerek megütötte a fejét, nincs semmi baj vele, nem volt eszméletvesztése, nem hányt, úgy viselkedik, mint eddig. De megnyugtatásképpen szeretnének egy Röntgen vizsgálatot. A Röntgen vizsgálat csak és kizárólag a koponya csontszerkezetéről ad egy képet. Arról, hogy a csonton belül, az agyban mi történt, nem mond semmit. A Röntgen felvétel készítése sokszor egy hamis biztonságérzetet ad.

A gyermek vizsgálata, megfigyelése, viselkedésének időbeli változása sokkal több információt nyújt. Azonban azokban az esetekben, amikor felmerül törés lehetősége, szükség van Röntgen vizsgálatra.

A gyermekek fejsérülését mai irodalom 3 csoportba osztja:
1. Enyhe fejtrauma
2. Közepes fejtrauma
3. Súlyos fejtrauma

Az enyhe csoport adja a sérültek jelentős részét. A fejsérülések 85-90 %-a kis, 5-10 %-a közepes, 5% súlyos fejtrauma. Osztályunkon egy évben kb. 3500 gyermeket látunk el fej zúzódása miatt és ebből kb. 50 gyermeknek van koponyatörése, viszont a koponya töröttek kb. 80%-a 2 éves kor alatti.

Két éves kor alatt, akkor gondoljuk a fejsérülést kis kockázatúnak, ha a szülő elmondása és a klinikai kép alapján tompa, kis energiájú ütés érte a fejet és a gyermek a vizsgálat alatt éber, vagy könnyen ébreszthető hangra, vagy finom érintésre.

Azonban a koponyasérülteken belül a két éves kornál fiatalabbak sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek.

Ennek négy oka van:
1. a klinikai jelek értékelése nehezebb
2. koponyaűrön belüli sérülés sokszor tünetmentes
3. kis trauma is okozhat koponyacsonttörést illetve klinikailag fontos agysérülést
4. bántalmazás gyakoribb

A két év alatti gyermek nem tudja elmondani, mit érez, vannak-e panaszai, fájdalmai. Ha a sérülés pillanatában a szülő nincs jelen, gyerek nem tudja elmondani, mi történt vele. Ez a korosztály nehezebben is vizsgálható. Mivel a kutacs egy ideig még nyitva van, ezért a koponyaűrben lévő sérülések sokszor nem okoznak tüneteket. Viszont a koponyacsont vékonyabb, így kisebb trauma is töréssel járhat.

Hazánkban elhanyagolás vagy bántalmazás következményeként évente 30 gyermek hal meg.

Ennek 12%-a három évesnél fiatalabb. A csecsemőkori bántalmazás egyik formája, mikor a gyermeket erősen megrázzák, így alakul ki a koponyán belüli sérülés. Ilyenkor nem is biztos, hogy a szülő ártani akar a gyermeknek, lehet hogy csak a türelmét veszti és így okoz súlyos sérüléseket. Felismerése nagyon nehéz, hiszen a gyermek nem tudja elmondani, mi történt vele és külsérelmi nyomok sokszor nincsenek.

Gyermekkorban az enyhe koponyasérülteknél a koponyán belüli sérülés magasabb kockázatával kell számolnunk, ha:

1. Nem tudjuk pontosan mi történt (nem látta felnőtt)
2. A sérülés nagysága – ilyenkor figyelembe kell venni a gyermek nagyságát. Például a pelenkázóról leesés már nem nevezhető kis traumának, hiszen a pelenkázó magassága a gyerek magasságának többszöröse. Ez olyan, mintha egy felnőtt 4-5 m magasról esne le.
3. Eszméletvesztés, tudatzavar. Nem úgy viselkedik, másképpen sír, vagy csak „valami nem stimmel”, nem olyan, mint szokott lenni.
4. Tapintható bőnye alatti vérömleny. Olyan a tapintata, mintha egy tejeszacskót tapintanánk. Arra utal, hogy a vér a csont és a bőnye között van, ami koponyatörésre utalhat.
5. Vegetatív panaszok. Hányás, sápadtság.
6. Neurológiai tünetek. Ebben a korban nagyon nehezen megítélhetőek. Inkább csak a tudatban, a viselkedésben történő változás észlelhető otthon.

Gyakorlatunkban, ha tudjuk pontosan mi történt, banális a trauma, normális fizikális állapot, nincs törésre utaló jel, nincs vegetatív tünet, akkor tanácsadás mellett, otthoni megfigyelés elégséges. Ha ezek a feltételek nem állnak meg, akkor hosszabb-rövidebb időre kórházi megfigyelésre felvesszük a gyermekeket.

Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy ez szigorúan szakmai döntés, amit a gyermek egészsége érdekében el kell fogadni, hiszen olyan nemzetközi, hazai és egyéni tapasztalatokon alapul, ami a gyermek érdekeit szolgálja!

Dr.Ringwald Zoltán



« (Korábbi cikkek)



Close
összenőtt ujj
Mit tegyek, ha gyermekem összenőtt ujjakkal született?

Bizony nem lehetetlen. Irodalmi adatok szerint 10.000 megszületett gyermekből 10-18...

invagináció
Mi is az az Invagináció?

Invaginációnak, vagy magyarosan bélbetüremkedésnek nevezzük azt a kóros állapotot, amikor...

Close