Milyen veszélyeket rejt az éjszakai mobilozás és komputerezés?

mobilozás komputerezes

Az elmúlt évtizedekben a komputerek a mindennapjaink részévé váltak.

Míg kezdetben csak néhány ember munkaeszköze volt, később sok ember játékszere is lett, sőt a technika fejlődésével a komputerek mérete olyan mértékben lecsökkent, hogy ma már egész nagy teljesítményű minikoputereket, azaz okostelefonokat lehet kapni, amelyek az emberek, sőt a gyerekek kezében is könnyen elférnek. Ráadásul olyan felhasználóbarát programok, alkalmazások kerültek rájuk, hogy még egészen kicsi gyerekek is képesek órákat játszani velük.

Ma már a „mobilozás”, azaz az okostelefonok használata olyan mértékben elterjedt, hogy rengeteg gyerek is használja, sőt középiskolás, de általános iskolás gyerekek is sokszor éjszakában nyúlóan játszanak vele, vagy kommunikálnak, „csetelnek” barátaikkal. Azt gondolom, ahhoz nem kell különösebb magyarázat, vagy komolyabb kutatás, hogy érezzük, hogy ez nem használ az egészségnek.

A kutatások eredményei azonban arra is rámutatnak, hogy milyen nem várt veszélyeket is hordozhat az éjszakába nyúló mobilozás, komputerezés?

Az egyik ilyen potenciális veszélyforrás lehet, hogy ez az éjszakai tevékenység megzavarja a cirkadián ritmusunkat.

Nézzük, hogy mi is az a cirkadián ritmus, hogyan zavarja meg a mobilozás és ennek milyen káros következményei lehetnek?

A Földön 24 órás, napi ciklusban élünk. Az élőlények szervezete alkalmazkodott ehhez a napi ciklushoz, minden emberben van egy belső, biológiai óra, amely a szervezetünk működését jó közelítéssel 24 órás ciklusokban szabályozza. Ezt hívjuk cirkadián ciklusnak, vagy ritmusnak. Nyilvánvaló más az emberi szervezet feladata, lehetősége éjszaka és nappal.

A cirkadián ciklus központi szereplője egy melatonin nevű hormon, ami sötétedéskor, nagyjából este 9 óra körül kezd el termelődni, az agyunkban található tobozmirigyben. A hormon legészrevehetőbb hatása az, hogy elkezdünk elálmosodni. Azonban a hormonnak nemcsak ez a hatása.

Gyakorlatilag a teljes szervezetünket átállítja éjszakai üzemmódra.

A bélmozgásunk például lelassul, hiszen éjszaka a szervezetünk őseinktől örökölt órája nem számít táplálékra. Emiatt a teljes anyagcserénk is átállítódik, a melatonin például a vércukor feldolgozásában nélkülözhetetlen inzulin termelését is befolyásolja. Hasonlóan, a szervezetünk védekezésében fontos immunrendszerünk is máshogy működik éjszaka, mint nappal, például éjszaka a gyulladásos folyamatok mérséklődnek. Reggel 7 óra körül a melatonin termelődése leáll és a szervezetünk fokozatosan visszaáll nappali működésre.

Ez a cirkadián ciklus „magától” működik, ahogy az előbb említettem kb. 24 órás ritmusban.

Azonban tudjuk, hogy időnként át kell állítani, például óraátállításkor, vagy ha egy másik időzónába utazunk. Tapasztalatból tudhatjuk, hogy ez az átállítás előbb-utóbb megtörténik ugyan, de nem tünetmentesen. Főleg, ha utazás miatt egyszerre több időzónát ugrunk át, akkor napokig tart az angolul „jetlagnek” nevezett állapot, amely például alvászavarokkal, fejfájással és fáradtsággal jár.

A cirkadián ciklus legfontosabb szabályozója a fény, ezen belül is a kék fény. A szemben van egy kék fényre érzékeny pigment a melanopszin, amely ha kék fény éri, jeleket küld a tobozmirigybe, és ott leállítja, vagy csökkenti a melatonin termelését és ezen keresztül mérsékli az álmosságot, illetve az összes többi, éjszakával kapcsolatos biológiai folyamatot. A nappali, természetes fény sokféle hullámhosszúságú, azaz színű fény keveréke (amelyeket például a szivárványban láthatunk), így tartalmaz kék fényt is. Ezzel szemben például a természetes tűz fényében (amely több százezer éven keresztül az egyetlen világítási lehetőség volt éjszaka) viszonylag kevés kék fény van, ezért alig hat a melanopszinra és így a melatonin termelésre. Tehát az ilyen típusú fény nem befolyásolja jelentősen a cirkadián ciklust.

computrezésAzonban a mai világításnál használt mesterséges fény egy része, illetve a komputerek monitorjainak a fénye, vagy a mobiltelefonok fénye nagy mennyiségben tartalmaz kék fényt és hat a melanopszinra és így a melatonin termelésre is.

Érdekes módon a látás nem függ össze a fény ilyen típusú érzékelésével. A vakoknak, aki nem látják a fényt, ugyanúgy van a szemükben melanopszin, és ugyanúgy hat a cirkadián ciklusukra a kék fény, mint az egészségesen látókra.

A mai, fejlett világban, ahová ebből a szempontból hazánk is tartozik, az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megemelkedett jó néhány betegség gyakorisága. Ilyen betegségek például az allergia, asztma, elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, különböző autóimmun megbetegedések, vagy a depresszió. Ezeknek a betegségeknek a hátterében gyulladásos folyamatok is állnak.

 

A gyakoriság növekedésének számos magyarázata létezik, és az egyik lehetséges ok lehet a cirkadián ciklus megzavarása.

Állatkísérletekben igazolni tudták, hogyha egy állatnak rendszertelen megvilágítással megzavarják a cirkadián ciklusát, felerősödnek bennük a gyulladásos folyamatok, ami hosszú távon krónikus gyulladásos betegségek kialakulásához vezethet.
Embereken is megfigyelték, hogy azoknál, akik például a foglalkozásuk miatt rendszertelenül alszanak, felborul a cirkadián ritmusuk, ami alvászavarokhoz, depresszióhoz, rákos megbetegedésekhez vezethet és megnő bennük a fent említett betegségek gyakorisága is.

A gyerekeknél az éjszakába nyúló rendszeres komputerezés, mobilozás különösen veszélyes lehet, hiszen a megzavart cirkadián ciklus a fejlődő szervezetben még súlyosabb, krónikus (egész életükben megmaradó) betegségekhez, pszichés zavarokhoz vezethet.

Ebből következik, hogy semmiképpen nem tanácsos megengedni a gyerekeknek, hogy lefekvés után, még egy kicsit mobilozzanak az ágyban.

Természetesen a kék fénynek ezt a káros hatását már jó ideje ismerjük, és olyan felnőtteknek, akiknek a foglalkozásuk miatt éjszaka is dolgozniuk kell, kidolgoztak módszereket, amelyekkel elkerülhetik a kék fény negatív hatásait. Van már olyan alkalmazás (f.lux), amelyet komputerekre és egyes okostelefonokra le lehet tölteni és kiszűri a cirkadián ciklusra ható hullámhosszúságú fényeket. Illetve lehet olyan narancssárga szemüveget kapni, aminek ugyanez a hatása. Ez utóbbit természetesen csak este, sötétedés után kell hordani, hiszen napközben a kék fénynek semmilyen káros hatása nincsen, sőt segít a cirkadián ciklus fenntartásában.

Prof. Dr. Szalai Csaba



« (Korábbi cikkek)



Close