Egészséges újszülött

újszölött

Magyarországon évente körülbelül százezer újszülött jön világra.

Az újszülöttek viselkedési megnyilvánulásai gyakran keltenek aggodalmat a szülők és a környezet számára is.

Az új érkezővel kapcsolatos félelmek oldására a szülők számos esetben a gyermekorvost és a védőnőt keresik fel. Ők azok, akik majd választ adhatnak a felmerülő kérdésekre, akik a megnyugtatást és biztatást nyújthatják számukra.

Szűkebb értelemben véve orvosilag az első hónapot nevezzük újszülöttkornak.

Ez az időszak egy átmeneti időszak, amelyben elsőként szembesülünk az összetartozás és elszakadás ellentmondásosságának érzésével, melyre 9 hónapon át készültünk. Egy átlagos újszülött az édesanya utolsó menstruációját követően a 37-42. hét között látja meg a napvilágot (ezt nevezzük gestatios hétnek). Súlya a gestatios héttől függően 2500 g és 4000 g közé esik, körülbelül 55 cm hosszúak, 34 cm fejkörfogatúak és 36 cm mellkörfogatúak.

Minden újszülöttet megszületését követően az első, ötödik (olykor a tizedik) percben értékelnek öt paraméter alapján. Ezek a légzés, szívműködés, izomtónus, bőrszín és reflex/ingerlékenység, melyre paraméterenként 2 pont adható, így a maximális pontszám 10. Virginia Apgar egy amerikai altatóorvos találta ki ezt az újszülöttek állapotának felmérésére létrehozott pontrendszert, ez az Apgar érték. Az alacsonyabb érték az orvosnak jó jelző paraméter, hogy megítélje szükség van e további beavatkozásra.

újszölöttAz újszülöttek fejmérete a későbbiekhez képest arányaiban nagyobb, ezért mindig a fejüket alátámasztva kell emelnünk őket.

Az anyai méhben védelmező magzatmáz hőszigetelő és páratartalom megőrző feladatát vékony bőrüknek kell átvennie, fontos, hogy rétegesen öltöztessük őket. Számos teljesen természetes bőrjelenség is megfigyelhető ilyenkor a bőr alkalmazkodását mutatva. Ilyen például az orrukon, mellkason kis faggyútömlők (cilia, ciliaria), teljes testükön sokszor vörös foltok (erythema neonatorum/toxicum) láthatóak.

Koponyájuk olykor kissé deformált, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor idomulnia kell a csecsemő fejformájának az édesanya szülőcsatornájához, az ott fellépő erők miatt sok újszülött fején kis mértékű duzzanat látható. Ez sokszor az első napokban felszívódik, viszont akiknél később is megmarad, azoknál ügyelni kell az újszülöttünk etetési válaszára, éberségi szintjére, bőrszínére.

Szemüket még ritkán nyitják, napjuk nagy részében alszanak, próbálnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Légzésük során nem láthatóak a nehézlégzés jelei, egy újszülött átlagosan 40-60-szor vesz levegőt egy perc alatt és nem látható a légzési segédizmok, mint például az orrszárnyak vagy bordaközi izmok munkája. Az első pár órában kis szívzörej még hallható az anyai keringésről való leválás utóhatásaként, ami később megszűnik. Általában kezük, lábuk hajlítva van, egyformán mind a két kezüket használják, fejüket egyik oldalról a másikra tudják fordítani.

Az újszülöttekben igen gyakori a sárgaság.

Ezt a szülészeti intézményekben észlelik, ha meghaladja a kóros értéket kezelik, azonban ez teljesen normális jelenség is lehet az esetek nagyrészében és semmiféle egyéb kezelést nem igényel, ha az újszülött megfelelően éber és fejlődik.
Normális körülmények között az 1. életnap után kezdődik és az 1. élethéten tart a sárgaság, csúcsa a 3-5. napon alakul ki. Az születést követően az anyai és magzati közös keringés megszűnik, a keringő vér és a testben található egyéb folyadékok mennyiségileg és elhelyezkedésükben is változnak.

A magzat még másik oxigénszállító molekulával rendelkezik, melyet fokozatosan felvált a felnőttéhez hasonló szállító molekula. Ezek a molekulák a májban bomlanak le, de a máj működése még átmenetileg nem alkalmazkodott a fokozott terheléshez. A vérben felszaporodó oxigénszállító molekula bomlási terméke okozza ezt a normális sárgaságot. Érett újszülöttek 60%-ánál látunk sárgaságot, kizárólagosan anyatejjel táplált újszülöttek 10%-a még 1 hónaposan is sárga. Az 1. életnap előtt jelentkező vagy elhúzódó két héten túl is észlelhető sárgaság fokozott figyelmet igényel.

Újszülöttünk minden hirtelen ingerre egy reflexes kapaszkodó mozdulattal reagál. Ha bármi a szájuk körül hozzájuk ér, az reflexesen szopómozgást vált ki belőlük.

Az első napok feladata az édesanya és az újszülött egymásra hangolódása, a napirend kialakítása, újszölött

a mellretétel, szoptatások bizalmas légkörének megteremtése, amelyben mind az édesanya, mind az újszülött kölcsönösen jól érezheti magát. Egy egészséges újszülött az első életnapokban körülbelül 3 óránként 10, majd 15 ml-t szopik, egyáltalán a mérhető mennyiségű szopizást csak második naptól éri el. Ez első 5 nap előtej termelődésének fontos szerepe van, mert biztosítja gyermekünk számára a más forrásból nem elérhető immunanyagokat, akkor is ha csak kis mennyiségeket sikerül elfogadtatni újszülöttünkkel.

Később egy átlagos újszülöttnek naponta összesen 450-600 ml folyadékra van szüksége, ez ha 8x szopizik 60-75 ml-t jelent fokozatosan emelkedve alkalmanként. Egy egészséges újszülöttnek nincs szüksége egyéb folyadék kiegészítésre. 5-6 vizeletes pelenkájuk van, 2-3 székletes, amely az első 5 napban még a magzatmáz hagyatékaként feketés, majd fokozatosan válik sárgás színűvé.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket az elveket csak segédeszközként értékeljék,

és ha bármelyik újszülött eltér az általam leírt jellegzetességektől, azt ne mindig valamely betegség jeleként fogják fel, tanulják meg csecsemőjük nyelvezetét, figyeljék meg reakcióit. Ne legyen idomítás a gyermeknevelés. Nem baj, ha ismerősünk újszülöttje sokkal többet alszik vagy többet szopizik, mint a mienk. Fontos, hogy aktívan, de ne gyanakodva figyeljük, észleljük újszülöttünket. Ne ugorjunk minden általunk még nem észlelt reakciójára, csak ha az tartós vagy nagyon eltér attól, amit normálisnak gondolunk.

Befejezésként szeretném hangsúlyozni, hogy a kisgyermek biztonságérzetének kialakulásához az édesanyák viselkedése, nyugodtsága és odafigyelése kiemelkedően fontos szempont, mely a szociális érzékenységhez is alapul szolgál. Ha csecsemőkorban tekintettel vagyunk gyermekeinkre, később ők is ezt viszonozzák számunkra és a környezetükre.

És ami a legfontosabb, ahogy Goethe mondta,

„Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, gyökereket és szárnyakat.”.

Dr. Nagy Dóra Zsuzsanna



(Következő cikk) »



Close