Dysphonia avagy az elhúzódó rekedtség

dysphonia

A dysphonia tartós, elhúzódó rekedtséget jelent.

A hangképzés az enyhén fátyolos hangtól a közepesen, illetve az erősen préselő-feszítő hangképzésen, rekedtségen át a suttogásig terjedhet. A hangtartás rövidebb, a folyamatosan tartott hang megtörhet, a hangmagasság nem megfelelő (mélyebb vagy magasabb lehet).

Beszéd közben a nyaki erek megfeszülnek, sokszor kidagadnak. A jellemző izomfeszülés a gégére, garatra, lágyszájpadra, a légző- és hasizmokra is kiterjedhet. A beteg nem tudja jól beosztani a légvételt, gyakran indokolatlan helyen – akár szó közben is – veszi a levegőt. Zárt szájjal, összeszorított fogakkal artikulál, a nyelvgyök merevebbé válik, amely leszorítja a gégét, a beteg gyakran krákog, köszörüli a torkát, a torkában „gombócérzés”-t jelez.

A hangindítás kemény, mert a hangszalagok erősen egymáshoz feszülve záródnak, a hangrés megnyitásához erősebb nyomású légáramra van szükség. Ilyenkor a hangszalagokat erős inzultus éri, egyrészt a nagy nyomással kiáramló levegő súrlódása, másrészt a hangszalagok erőszakos szétfeszítése következtében. Ez a rendellenes technika a hang kifáradásához, majd rekedtséghez vezet.

Elégtelenül zár a hangszalag, a hangszalagszélek lekerekítetté válnak, és hangszalagcsomók keletkezhetnek, akár álhangszalag-fonáció is kialakulhat. Mivel a kialakult organikus elváltozás következtében a beteg már képtelen a helyes hangképzésre, egyre jobban kell préselnie, ez fokozza az organikus elváltozások súlyosságát. Így ördögi kör alakul ki.

Sokszor a gyermek közvetlen környezetében nem is veszik észre, hogy rekedt, azt mondják, mindig ilyen volt; óvónők, pedagógusok, ismerősök jelzik, hogy nem tiszta a hangja. Így gyakran találkozunk olyan betegekkel, akik évek óta beszélnek rossz hangtechnikával.

Elhúzódó rekedtség kialakulásának többféle oka lehet.

Megfázás vagy gégegyulladás okozta rekedtség csökkent hangerejét sokan préselő hangképzéssel kompenzálják. A rekedtség sokszor a betegség lezajlása után is fennmarad.

Dysphonia létrejöttének oka lehet helytelen hanghasználat, rossz beszéd-, illetve énektechnika, hangtúlerőltetés. Izgalom hatására is fátyolossá válhat a hang.

rekedtségAz erős környezeti zajok, zene túlzott hangerővel (fülhallgatóval) történő folyamatos hallgatása hatására megváltozik a hangfekvés, hangerő, hangindítás, hangszínezet, romlik a hallás. Ha ez rendszeressé válik, szintén dysphonia alakulhat ki. A szennyezett városi levegő is hatással van a hangképzésre.

A hosszú ideje fennálló, funkcionális alapon keletkezett hangképzési zavar a hangképző szerv organikus elváltozását okozza, ilyen elváltozás a hangszalagcsomó.

A pszichogén dysphonia pszichés eredetű félelmi vagy szorongásos állapot talaján fejlődik ki, előidézheti közeli hozzátartozó halála, szülők válása, testvérek közötti rivalizálás, iskolai problémák stb. A szorongás a hangképzés zavarában nyilvánul meg. Amennyiben a rekedtség tartóssá válik, organikus eltérés (a hangszalagok zárási hiánya, majd hangszalagcsomó) is kialakulhat.
Sok dysphoniás gyermek nyugtalan, örökmozgó, mindenkit túlkiabál, szereti önmagát előtérbe helyezni.

3-4 hét után is elhúzódó rekedtség esetén gégészeti, illetve foniáter szakorvosi és logopédiai vizsgálat szükséges.

Fontos a mielőbbi logopédiai-foniátriai terápia megkezdése, amelynek a célja a hangképzés átnevelése. A logopédiai kezelés során általános izomlazítást végzünk, kialakítjuk a helyes légzést, a megfelelő hangmagasságot, a lágy hangindítást, a levegő helyes beosztását, a jó artikulációt, a hangerő fokozását. A terápia sokszor hónapokig tart.

Amennyiben a hangszalagcsomó már kialakult és a logopédiai kezelés hatására nem javul a rekedtség, indokolt a csomók műtéti eltávolítása, majd a hangterápia folytatása.

A terápia nehézsége – különösen gyermekeknél -, hogy a gyakorlatok „nem láthatóak”, nehezen átadható, hogy mit kell a betegnek „belül” éreznie, ezért kisgyermekkorúaknál még nem alkalmazható kivitelezhető.

Egyes esetekben pszichológus segítségét is igénybe lehet venni, aki a gyermekkel és – szükség szerint – családjával egyaránt foglalkozik. A terápia célja a pszichés feszültség csökkentése, konfliktusok megszüntetése, feldolgozása, szorongások oldása.

Szükség esetén szorongásoldó gyógyszerek szedését javasolja az orvos.

Dőry Melinda

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!