idő

 
 

Szeptember – A hónap érdekességei

 Tudod-e? Az év 9. hónapja 30 napos. A régi római naptárban a 7. volt, innen ered a neve. Nálunk egykor Szent Mihály havának is hívták. Ebben a hónapban – szeptember 23-án – kezdődik az északi félgömbön, ahol mi is élünk, az ősz. A nap az egyenlítő felett jár, sugarai itt merőlegesen esnek a Földünk felszínére, egyenlően sugározza be mindkét féltekét (az északit és a délit). A Föld megvilágítása szeptemberben azonos a márciusiéval. A nappal éppen olyan hosszú, mint az éjszaka. Változások a természetben A természet gyümölcsöket érlel (szőlőt, szilvát, almát,Tovább


Augusztus – a hónap érdekességei

lightning

Tudod-e? Augusztus, az év nyolcadik hónapja „fejedelmi hónap”: Augustus római császárról kapta a nevét. Még tart a nyári meleg, ha nincs is feltétlenül olyan „kánikula” mint júliusban. A hónap középhőmérséklete 20,4 ºC. A nap már kezd „lustulni”: később kel és korábban nyugszik. Ennek a hónapnak két kiemelkedő természeti jelensége is van: a vihar és a csillaghullás. A vihar jellemző kísérője a villámlás és a mennydörgés. A görögök azt hitték, hogy Zeusz, a főisten ostorából származnak a villámok. A magyar hiedelem égből hulló tüzes köveknek tartotta, ezért is nevezik sok helyenTovább


Július – a hónap érdekességei

nyár

Ezt a hónapot Julius Caesarról, a híres római államférfiról nevezték el. A történelemből tudjuk, hogy sok hódítással gazdagította a birodalmat, de naptárreformja emlékezetesebb maradt az emberiség számára, mint a csatái. A korábbi hagyomány szerint Romulus király nevéhez fűződő naptár egy éve 10 hónapból, illetve 304 napból állt. Márciussal kezdődött és a hónapok különböző hosszúságúak voltak. Julius Caesar rendet teremtett ebben a zűrzavarban. Megbízta az egyiptomi származású görög csillagászt, Szoszigenészt az új naptár kidolgozásával. E naptár első éve volt a naptártörténet leghosszabb éve. 445 napból állt, mert november és december közéTovább


Június – A hónap érdekességei

június6

Tudod-e? Az év hatodik hónapja nevét Júnó római istennőről kapta. A régi magyar kalendáriumok Szent Iván havaként említik. Júniusban a nap a Ráktérítő felett jár, sugarai ott érik merőlegesen a Föld felszínét. Ezért, a mi félgömbünkön – az északin – megkezdődik a nyár, míg a déli félgömbön beköszönt a tél. Hivatalosan június 22-e a nyarunk kezdete. Ebben a hónapban a nappalok időtartama jóval meghaladja az éjszakáét, ilyenkor sokáig (este 8-ig is) világos van. Hazánkban a havi középhőmérséklet 19,1 C. Természetesen mértek már ennél többet, de kevesebbet is. Nyárelő lévén igazábólTovább


Május – A hónap érdekességei

cseresznye

Tudod-e? Május az év ötödik hónapja. Sokak szerint a legcsodálatosabb valamennyi közül! A rómaiak a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték el Maiusnak, a görögök pedig egy nimfának, Maiának állítottak az elnevezéssel örök emléket. Nem véletlenül – ahogy a nimfa a szépséget és a fiatalságot testesítette meg, úgy május hónapa természet fiatalságának és szépségének a hordozója. Mostanra éled újjá teljes pompájában környezetünk. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a Nap a Bika jegyébe lép, ezáltal tovább hosszabbodnak a nappalok és tovább melegszik a levegő. Nálunk az átlag középhőmérséklet ilyenkor 15,7 CTovább


Április – A hónap érdekességei

április

Tudod-e? A hónap nevét a rómaiak naptárából örököltük. „Aperit” latinul azt jelenti: kinyit, kivirágzik. Áprilist a régi magyar kalendáriumok Szent György havaként is emlegetik. Ebben a hónapban a Nap korábban kel és magasabban jár, mint előző hónapokban. Már a tavaszi időjárás az uralkodó, mely lehet langyos is, esős is, szeles is, de előfordulhat, hogy a napsütést egy hirtelen hózápor váltja fel (ez utóbbi azonban csak átmeneti jelenség). Hosszú évtizedek megfigyelései azt jegyezték fel róla: „áprilisban hét tél, hét nyár…” keveredik, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy igencsak szeszélyes. A hónapTovább


Korai tavaszi virágok

hovirag

A tavasz első napjaiban nemcsak az emberek, hanem a tavasszal nyíló virágok is türelmetlenül várják a meleg napsugarakat. Ha egy kicsit odafigyelünk, nyomon követhetjük, hogyan ébred a természet téli álmából. Vannak olyan növények, melyek már az első fagymentes éjszakát meghálálva életre kelnek és virágaikkal hirdetik, hogy bizony lassan vége a télnek. Erdei madársóska Árnyékos bükkösök, erdei- és lucfenyvesek tipikus, gyakori növénye. Régebben cserzőanyagként használták, tintát is készítettek belőle. Kifejezetten árnyéknövény, erős fényben, valamint alkonyatkor levelei mint lepkeszárnyak csukódnak össze. Kónya vicsorgó Csak nehezen találhatunk rá erre a növénykére, hiszen leveleiTovább


Március – a hónap érdekességei

golyahir

Tudod-e? Az év harmadik hónapja Marsról, a küzdelem és a háború istenéről kapta a nevét. A régen élt emberek hite szerint a hadisten a tavaszi vetéseket is védelmezte, a földben már mozgolódó magokat óvta. A természet öröknaptárának egyik legfontosabb napja minden évben március 21-ém érkezik el. Ekkor a Nap sugarai az egyenlítő felett merőlegesen érik a Föld felszínét. A Nap az északi és déli félgömböt egyenlő mértékben sugározza be, a mi féltekénken ez a nap a tavaszi napéjegyenlőség napja, ilyenkor pontosan annyi ideig tart a sötétség, mint a világosság. EzTovább


Február – A hónap érdekességei

tél-person

Tudod-e? Ez az év második „gyermeke”. A legkülönlegesebb abból a szempontból, hogy míg a többi hónap 30 vagy 31 napból áll, neki 28 is elég, legfeljebb négyévenként, az ún. szökőévben toldja meg eggyel és lesz neki 29 napja. Ez a szabálytalanság csak azoknak rossz, akik éppen 29-én születnek, hiszen nekik igazából csak négyévente van születésnapjuk. A hónap nevének eredetére két magyarázat is van. Egyik szerint a latin „februm” (szíj) szóból ered. A római mítosz szerint Fannusnak, az erdők, mezők istenének – akit „farkasűzőnek” is neveztek – a tél derekán tartottákTovább


Január – A hónap érdekességei

people

Tudod-e? Az év első hónapja január, Janustól a rómaiak kétarcú istenéről kapta a nevét. Azt gondolták róla, hogy egyik arcával a múltba tekint, a másikkal a jövendőt köszönti. Őt tartották az égboltozat istenének is, aki reggel megnyitja az ég kapuit, este pedig bezárja. A régi magyar kalendáriumokban „télhó”néven szerepel. Január nemcsak az év elejének kezdetét, de tél közepének elérkezését is jelzi egyben. Ebben a hónapban legkevesebb a napsütés. Azért rövidebbek a napok és hosszabbak az éjszakák, mert a Nap alacsonyan jár, későn kel és korán nyugszik. Hazánkban általában ilyenkor vannakTovább


December – A hónap érdekességei

december-3

Tudod-e? A régi római naptár szerint ez volt az év tizedik hónapja. A tíz latinul decem-ből ered a december hónap neve. Mi, magyarok „Télelő”, illetve Karácsony havának is nevezzük. December 22-én kezdődik hivatalosan a tél. Most a Nap és a Föld kölcsönös helyzete éppen az ellenkezője a júniusinak. Ezért rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák ilyenkor. A Nap sugárzása rendkívül gyenge, ezért a december középhőmérséklete hazánkban csupán 0,5 C. Sokszor ázunk-fázunk, didergünk a ködös, nyirkos utcákon. A hajnali harmat fehér zúzmara formájában fagy rá az ágakra. A természet ígyTovább


November – A hónap érdekességei

november

Tudod-e? „Novem” – latinul kilencet jelent, így a római naptárban Julius Caesarig a november a 9. hónap volt. Azonban a mai naptárunk elrendezésében a 11. helyre került. Szent András havának is nevezik. Még tart az „őszutó”. „És teszi is a dolgát, tudja, amit egy rendszerető őszutónak tudnia kell. Az őszi vetés a földben van,dajkálja… Őrzi a nyári erdő földre hullott emlékeit az avarban….Lejjebb nyomja a hőmérő higanyszálát, figyelmeztet, hogy ne érjen minket váratlanul a tél….” De a korbeli feljegyzések azt is megemlítik, hogy rendkívül szeszélyes egy hónap és sok meglepetéstTovább


Október – A hónap érdekességei

Tudod-e? A római naptárban csak sorszámneve volt. Mivel eredetileg a nyolcadik volt a sorban – ami latinul „octo” – október (nyolcadik) lett a neve. A main naptárban az év 10. hónapja. A magyar kalendáriumok „őszutó” vagy „Mindszent havának” emlegetik. Még tart a „vénasszonyok nyara” – a déli órákban derűs, tiszta, kék égbolt ragyog felettünk, (a napnak még van egy kis ereje), de reggel már gyakori a zúzmara és este is hűvös van. Az ok: a nap alacsonyabban jár, mint nyáron, ezért kevesebb napsugár jut földrészünkre. A éjszaka sokkal hosszabb, mintTovább


Close