gyógynövény

 
 

Kömény (Carum carvi)

kömény

A kömény, köménymag (Carum carvi) gyerekkorunk óta jól ismert erős ízű, apró, sötét szemű mag a köménymagos, sós süteményben vagy a köménymagos levesben. A köménymag illóolajának kiváló gyomorerősítő és görcsoldó hatása van. Növénytani leírása és biológiai sajátosságai: A kömény az ernyősvirágzatúak családjába (Umbelliferae) tartozó kétéves, ritkán évelő növény, orsó alakú gyökérrel. Az első évben tőlevélrózsát fejleszt, virágzó, elágazó, 1 m magasságot elérő szára csak a második évben képződik. A levelek kettő-háromszorosan szeldeltek. A virágzata fehér vagy rózsaszín, esetleg lilásrózsaszín, összetett ernyőzet. A termés ikerkaszat, a két résztermés szabadon áll, hosszúságukTovább


Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

plantago-lanceolata

Az útifű az egész világon elterjedt, ismert és megbecsült növény. Gyógyászati szempontból három tőkocsányos (el nem ágazó szárú) útifű fajtának van nagyobb jelentősége, ezek közül a legértékesebb és legismertebb a Lándzsás útifű (Plantago lanceolata), keskenylevelűnek is hívják. Ennek növénytani és biológiai leírása a következő: Évelő növény, lándzsás levelei tőrózsát képeznek. Leveleinek hossza 20 cm-t érhet el, szélessége 3, 5 cm-t, szélük picit vagy ritkán fogazott, a 3-5 hosszanti főér majdnem párhuzamos. A tőlevélrózsa közepéből fejlődnek ki a virágzó szárak, ezeken levelek egyáltalán nincsenek, csúcsukon igen apró virágok vannak, tömött, hengeres-tojásdadTovább


Csalán (Urtica dioica)

csalán

A csípős csalán és minden fajtája kitűnő gyógynövény, a gyökerétől kezdve a virágjáig minden része használható. Szárán és levelein csalánozó szőrökkel felvértezett évelő növény. Levelei átellenesek, tojásdad vagy lándzsás, szíves alakúak, csúcsuk hegyes. Kerítések, falak mellett, erdőkben, legelőkön, nitrogénban gazdag helyeken található. Leveleit tavasztól őszig gyűjthető. Nagyszüleink tavaszi friss hajtásaiból csalánlevest készítettek, mert kiváló vértisztító, köszvény és reumabetegségek ellen. Hatóanyagai: A-vitaminban és K-vitaminban gazdag, valamint sok ásványi anyagot tartalmaz (például nagy mennyiségben vasat), fontos a levélzöld (klorofill) vízben oldódó származékai. Gyógyhatásai: Vastartalma kimerültség és fáradékonyság ellen kiváló. Leveleiből készült teájaTovább


Csipkerózsa (rosa-canina)

csipkebogyó

A csipkerózsa latinul kutyarózsát jelent, ez onnan ered, hogy az ókorban a veszettség gyógyítására használták. A görög mítoszok szerint a csipkerózsának fehér virága volt, de amikor Aphrodité megszúrta magát tüskéjében, akkor a vére rózsaszínűre festette virágait.A csipkerózsát más néven vadrózsának nevezik, egyes vidékeken csipkebogyóját hecsedlinek, de petymegnek is nevezik. A csipkerózsa cserje, a föld feletti szárai tüskések. A levelek páratlanul szárnyasan 5-7 összetett levélkékből állnak. A virágok jól fejlett serlegszerű vacokból áll, ezen 5 csészelevél, 5 rózsaszínű sziromlevél, nagyszámú porzó fejlődik ki, a vacokban található a magház. A termés, aTovább


Kamilla, orvosi székfű (matricaria chamomilla)

kamilla

A kamillát „mindenre jó” gyógynövénynek szokták nevezni, akárcsak a körömvirágot. A napi két-három pohár kamillatea fogyasztása hasznos: a tápcsatornánk nagyon szépen megköszöni! Növénytani leírása és biológiai sajátosságai: Egynyári vagy áttelelő gyógynövény. A vadon termők szára gyakran csak 5-10 cm hosszú, a termesztett egyedek elérhetik az 50-80 cm-t. Levelei 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek. A fészekvirágzatok a fő szár és oldalágainak csúcsán képződnek, olyan szárrészen, amely a virágzat alatti 5-10 cm-es szakaszon nem fejleszt leveleket. A fészek átmérője 1,5-2 (legfeljebb 3) cm, a fészekörvöt zöldes, hártyás élű levelek képezik, melyek egymást fedezékesen borítják.Tovább


A levendula (Lavandula officialis)

levendula

A levendula az ajakosvirágúak családjába tartozik. Virágzata füzér, 4-12 egymás melletti virágörv képezi. A szár csúcsának 3-8 cm-es szakaszán található virág. A párta ibolyakék színű. Levelei átellenesek, szálas lándzsásak, szélük visszagörbült, a szárak alsó levelei rövidebbek, mint a középsőek. A Lavandula latifolia szárai hosszabbak 70 cm-nél, levelei szélesebbek 7 mm-nél. Onnan ismerhető fel, hogy a virágzó szár a csúcsán levő virágzat alatt még két oldalág található. A másik faj a Lavandula angustifolia dél-európai növény, elterjedési központja a Földközi-tenger nyugati térsége. Legnagyobb állománya a francia Alpok déli lejtőin található 700-800 méterTovább


A körömvirág -Calendula officialis

körömvirág

A körömvirág a legsokoldalúbb gyógynövényünk. A Földközi-tenger mellékéről és Ázsia nyugati térségéről származik. Azokban az országokban, ahol gyógynövényként régóta termesztik (Németország, Lengyelország) a virágok narancsszínűek és a fészekben nyeles virágok találhatók. Egynyári virág, szárának hossza elérheti a 60 cm-t, levelei szórt állásúak. A termése görbült kaszat. Kis kertekben elveti magát. A magvak 3-5 évig őrzik meg csírázó-képességüket. Fészkes virágzatának szirmai citromsárga vagy narancsvörös színűek, nyár elejétől késő őszig nyílnak. A gyűjtést napsütésben végezzük, ilyenkor nagyobb az illóolajok gyógyhatása. Már száraz szirmai erősen nedvszívóak, régen a körömvirágot esőjósnak hívták, ha reggelTovább


A rozmaring

rozmaring

Neve a latin Rozmarinus (officinalis) szóból ered, jelentése „tenger harmata”. A Földközi-tenger vidékén vadon terem, nálunk is aklimatizálódott évelő, örökzöld félcserje (Lásd a mellékelt két fotót; a rozmaring tőm pincém bejáratánál immár 15 éve vígan éldegél, amikor hó hull rá, ritkán történik, leverem, mert ha ráfagy, az a halála). A rozmaring az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó növény. kedveli a meszes, homokos talajt, mérsékelten locsoljuk. Virágzása márciustól májusig tart, de ha jó érzi magát nálunk késő ősszel, télen is kivirágzik. Gyógyhatásai a hagyományok tükrében: Ősidők óta jól ismert gyógy- és fűszernövény.Tovább


A szurokfű vagy oregano

szurokfű

A szurokfű más néven (oregano, vadmajoránna), Origanum vulgare egész Európában elterjedt illatos gyógy- és fűszernövény. Görög eredetű neve: oros-ganos, vagyis a hegyek öröme. A mediterrán konyha (például pizza) kedvelt fűszere. Közeli rokonságban áll a kerti majoránnával (Majoranna hortensis). Mindkettő az ajakos virágzatúak családjába tartozik. Évelő növény fás gyöktörzzsel, szára 50 cm magas, felső része elágazó, vörös vagy barnásvörös, ritkábban zöld, fedő és mirigyszőrös. Levelei átellenesek, 3-5 cm hosszúak, tojásdadok, csúcsrészük hegyesedő. A virágok álernyőt képeznek a szár csúcsán; pártájuk kb. 5 cm hosszú, pirosas, rózsaszínű, kétajkú, négy, majdnem egyforma karéjjal. VirágaiTovább


Citromfű (Melissa officialis)

Cirtomfu

A citromfű mediterrán évelő növény. Közép-Európa és Nyugat-Európa déli részén őshonos. Nagy területeken termesztik, de néha kivadul, így számos területen megtalálható. Hazánkban, mint mézelő növény termesztik (régi neve méhfű). Meleget és fényt kedvelő növény, de télen, gyökere jól viseli a kemény fagyokat is. A citromfű friss levelét tenyerünkben összemorzsolva erőteljes citromillatot áraszt, innen ered a neve, de a citromnál nagyobb koncentrátumban tartalmaz C-vitamint. A citromfű szára négyélű, 60-90 cm magas, többnyire felálló, ritkán elfekvő. Levelei átellenesen helyezkednek el, nyelesek, tojásdad alakúak, széleik fűrészesek. A felső levelek hónaljában képződő virágaik fehérek,Tovább


Orvosi zsálya (Salvia officialis)

Orvosi zsálya JKJ

Egy kilencven felé járó emberről mesélték (aki a teniszütő-húrozás nehéz mesterségét űzte), amikor megkérdezték tőle, hogy mi a jó egészségnek titka, mindig azt válaszolta, hogy a fekete ribizli és a zsálya minden betegségtől megvédte. Az orvosi zsálya (Salvia officialis) illatos félcserje. „Salvia” a latin salvare szóból származik, ami gyógyulást, a betegségtől való menekülést jelenti. Népi elnevezése: kerti zsálya, Szent János füve, kakastaréjfű. Fás gyöktörzzsel rendelkezik, amelyből 30-40 cm erős szárak fejlődnek ki. A szárak idősebb, alsó része fás, a fiatal szárrészek négyzetesek, szürkészöldes színű, szőrözöttek. A levelek keresztben átellenesek, hosszúkTovább


Bazsalikom (Ocimum basalicum)

Bazsalikom

A bazsalikom az ajakosvirágúak családjába tartozó, egynyári gyógy- és fűszernövény, akár 60-90 cm magasra is megnő. Négyzetes szárán levelei tojásdadok, hegyesek, átellenesek. A virágok szárcsúcsi virágzatot képeznek, minden álörvben 6 (ritkán kevesebb) fehér virág található. Indiából származó, egynyári illatos növény. Fő alkotórésze az esztragol illóolaj, mennyisége elérheti a 80%-ot. Indiában Visnu és Krisna isteneknek szentelték, mint oltalmazót az életben és a halálban. Védelmező erejében a Haiti lakosok is hisznek, üzleteik, házaik elé gyakran locsolnak bazsalikomos vizet, hogy ezzel a rossz szellemeket távol tartsák Ha egy itáliai hölgy az erkélyére cserepesTovább


Close