érdekességek

 
 

Mit tudhatunk meg a génjeinkből? I. rész

gének

1. rész: Mi az a személyes genomika? Az elmúlt bő 10 évben a genetika tudománya óriási átalakuláson ment végbe. Korábban a molekuláris genetika néhány szakember elvont tudományának tűnt, amelyet csak a beavatottak érthettek meg. Manapság, valószínűleg sokan nem is tudják, hogy a mai módszerekkel több rendkívül érdekes és hasznos információt kaphatunk az örökítő anyagunk, a genomunk vizsgálatával, kezdve az őseink eredetétől, bizonyos tulajdonságainkon keresztül, egészen az egyes betegségekre való hajlamunkig. Ezt hívjuk személyes genomikának. Természetesen az eredmények megértése feltételez egy bizonyos intelligenciát és némi genetikai alapismeretet, de aki idáig eljutottTovább


Az alkohol és a nők, alkohol és az allergia

alkohol és a nők

Az alkohol és a nők Német vizsgálatok alapján elképzelhető, hogy a nők agyát jobban károsítja az alkohol, mint a férfiakét. Ismert, hogy az alkoholizmus agykárosodáshoz vezet. A Heidelbergi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy van-e különbség az agykárosodás mértékében férfiak és nők között. A vizsgálatban 34 férfi és 42 női alkoholista vett részt, rajtuk kívül még 30 egészséges embert is tanulmányoztak. A vizsgált személyeknek komputer tomográffal tanulmányozták az agyukat. Bár a vizsgált nők átlagosan 5,5 éve voltak alkoholisták, ami körülbelül fele volt a férfiakénak, akik átlagosan 10,4 éve voltak alkoholisták, mégisTovább


Milyen veszélyeket rejt az éjszakai mobilozás és komputerezés?

mobilozás komputerezes apán

Az elmúlt évtizedekben a komputerek a mindennapjaink részévé váltak. Míg kezdetben csak néhány ember munkaeszköze volt, később sok ember játékszere is lett, sőt a technika fejlődésével a komputerek mérete olyan mértékben lecsökkent, hogy ma már egész nagy teljesítményű minikoputereket, azaz okostelefonokat lehet kapni, amelyek az emberek, sőt a gyerekek kezében is könnyen elférnek. Ráadásul olyan felhasználóbarát programok, alkalmazások kerültek rájuk, hogy még egészen kicsi gyerekek is képesek órákat játszani velük. Ma már a „mobilozás”, azaz az okostelefonok használata olyan mértékben elterjedt, hogy rengeteg gyerek is használja, sőt középiskolás, de általánosTovább


Fitnesz genetika

fitnessz-genetika

A fitnessz-genetika Az egyik legfontosabb dolog, amit minden ember tehet az egészségéért, az a rendszeres testmozgás. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a nem túlzásba vitt, de rendszeres sportolással számos betegség kialakulásának a valószínűségét jelentősen csökkenthetjük. A legfontosabbak a szív és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú (vagy időskori) cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás. De a rendszeres testmozgás erősíti az immunrendszerünket, kevésbé leszünk hajlamosak vírusos, vagy bakteriális fertőzésekkel ágynak esni, lassítja az öregedést, szellemileg felfrissít, sőt csökkenti az időskori szellemi leépülést is. Megfigyelhető azonban, hogy nem mindenki reagál egyformán a testmozgásra. Egyesek kondíciója azTovább


A hús serkenti a gyerekek fejlődését

gyermekek fejlődése

Kenyai iskolásokkal végzett 2 éves kutatás azt bizonyította, hogy a hús rendkívül fontos a gyerekek táplálkozásában. Nélküle a gyerekek kisebbek, gyengébbek és kevésbé intelligensek lesznek. Lindsay Allen, a Kaliforniai Egyetem kutatója szerint az eredmények annyira egyértelműek, hogy szerinte a gyermekektől megtagadni a húst, vagy a tejtermékeket az életük első néhány évében etikátlan. A vizsgálatban 544, átlagosan 7 éves kenyai gyermek vett részt. A gyermekek egy része naponta 60 gramm darált marhahúst kapott táplálék kiegészítőként, egy másik része egy pohár tejet, a harmadik része hasonló energiatartalmú növényi olajat, vagy semmilyen táplálék-kiegészítőtTovább


Semmittevés és az agyműködés

agyműködés

Egy új tanulmány jó hírrel szolgál a lusta, lazsáló, pihenni szerető embereknek. Az eredmények alapján a semmittevés létfontosságú a tanulás szempontjából. A Cambridge-i Egyetemen olyan szerkezetet rögzítettek patkányok fején, amellyel figyelni tudták a tanulásban és memóriában létfontosságú hippocampus 100 agysejtjének működését. A patkányok egy másfél méteres kifutóban szaladgálhattak, ehettek, pihenhettek. Amikor az állatok végigmentek a kifutón az idegsejtek a vártnak megfelelő aktivitást mutatták, egy bizonyos sorrendben „kisültek”. Amikor azonban megálltak pihenni, a kutatók meglepetésére, ugyanazok az agysejtek sültek ki csak fordított sorrendben, újra meg újra, és ráadásul egyre gyorsabban. OlyanTovább


Az őssejtek, mint a gyógyítás eszközei

véradás

Az őssejtek olyan sejtek, amelyek bármilyen fajta sejtté át tudnak alakulni (differenciálódni). Kezdetben azt gondolták, hogy ilyen sejtek csak az embrionális fejlődés korai szakaszában találhatók meg (embrionális őssejtek), amikor még minden sejt egyforma, és csak később alakulnak ki a különböző típusú sejtek, mint például az idegsejt, az izomsejt, vagy a májsejt. Később felfedezték, hogy a felnőtt csontvelőben is előfordulnak hasonló „jolly joker” sejtek, és nagy mennyiségben találhatóak például a köldökzsinór vérben is. Az orvostudománnyal foglalkozó kutatók szerte a világon óriási reményeket fűznek az őssejtekhez. Azt remélik, hogy a rendelkezésre állóTovább


Ellenség az élelmiszerekben

transz-zsírok

Az étkezési szakértők új ellenséget találtak az élelmiszerekben, és az Egyesült Államokban kampányt indítottak, hogy száműzzék azt ételekből. Az új ellenség neve „transz-zsír”. Bár a legtöbb ember valószínűleg soha nem hallott róla, egészen biztosan mindenki evett már ilyet. Kis mennyiségben minden húsban és tejtermékben előfordul, de legnagyobb mennyiségben olyan növényi zsírokat tartalmazó élelmiszerekben van, amelyeket hidrogénnel kezelnek, hogy tartósak, megfelelő konzisztenciájúak legyenek. Ide tartoznak például egyes gyors ételek, vagy a szilárd margarinok is. Ezeket a zsírokat az ipar szívesen használja, mert tartósak és sokféleképpen felhasználhatók. De a táplálkozási szakértők aztTovább


Miért jobb tanulók az iskolában a lányok?

jobb tanulók

Gyakori megfigyelés, hogy a lányok az általános iskolában általában jobb tanulók a fiúknál. Sokszor hamarabb tanulnak meg írni-olvasni és kevesebb dolog tereli el figyelmüket a tanulástól. Érdekes magyarázatot adott erre néhány, a csimpánzok viselkedését tanulmányozó kutató. Mint ismeretes, az állatvilágban legközelebbi rokonaink a csimpánzok, genetikai kódjuk 99,2%-ban hasonlít az emberekére és mindössze 5 millió évvel ezelőtt vált el a két faj törzsfejlődése egymástól. A kutatók azt figyelték meg, hogy a fiatal lány csimpánzok sokkal gyorsabban tanulták meg anyjuktól azt, hogy hogyan gyűjtsenek termeszeket, mint a fiúk. A lány csimpánzok márTovább


Virtuális szervünk a mikrobiom

mikrobiom-4

A baktériumokról a legtöbb embernek a betegségek jutnak eszébe, és azt kevesen gondolják, hogy az egészséges élethez nemcsak, hogy nélkülözhetetlenek, de a legújabb kutatási eredmények alapján bizonyos baktériumok egyfajta virtuális szervet alkotnak bennünk. Azt már viszonylag régen tudjuk, hogy az emberben élő mikroorganizmusok (összefoglaló néven mikrobiom, ami túlnyomórészt baktériumokból áll) sejtszáma magasabb, mint az emberi sejtek száma. Korábban úgy becsülték, hogy 10-szer, vagy akár 100-szor annyi baktériumsejt van bennünk, mint ahány, egyébként jóval nagyobb emberi sejt. Egy újabb becslés alapján a baktérium sejtek száma csak 1,3-szerese az emberinek, ami perszeTovább


Megtalálták a „sörhas” génjét

sörhas

Régóta ismert, hogy a kövérségre való hajlam, sőt annak típusa is öröklődik. Sokszor megfigyelhető, hogy a nagy sörhassal rendelkező apának hasonló alakú fia van. Most, olasz kutatóknak sikerült találni egy olyan génvariációt, amely férfiakat hajlamosít arra, hogy az életkoruk előrehaladtával a hasukra a gyomor tájékon zsír rakodjon le és kialakuljon az úgynevezett „sörhas”. A vizsgálatba 959, 25 és 75 év közötti férfit vontak be, akik az olasz Olivetti cégnél dolgoztak. Meglepetésükre azt találták, hogy a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó ACE enzim egyik gyakori génvariációja sokkal gyakrabban fordult elő olyan férfiakban,Tovább


Igaz, hogy az anyánktól örököljük az intelligenciánkat?

intelligencia öröklődése

Időről időre az interneten megjelennek olyan, tudományos kutatásokat bemutató írások, amelyek azt mondják, hogy az intelligenciánkat, értelmünket az anyánktól örököljük, míg az apánktól inkább az érzelmeinket, ösztöneinket. A kérdés az, hogy igazak-e ezek az állítások? Az intelligencia örökölhetőségének a vizsgálata igen népszerű téma. Mindez annak ellenére igaz, hogy maga az intelligencia mérése, az intelligenciahányados, vagy IQ (intelligence quotient) önmagában is elég bizonytalan, mellyel szemben sok kritikát lehet megfogalmazni. Ez azt is jelenti, hogy az IQ tesztekkel kapott eredmények nem feltétlenül vannak átfedésben a hétköznapi „okossággal”, aminek a mérésére egyébként eredetilegTovább


A táplálkozási zavarok biológiai okai

táplálási zavar

Az anorexia és a bulimia a két leggyakrabban előforduló táplálkozási zavar. Mindkét betegség főleg jobb módú nőkben fordul és általánosan elfogadott nézet szerint a tüneteket az elhízástól való beteges félelem váltja ki. Az anorexiásokra a túlzásba vitt fogyókúra jellemző, amely nagyfokú soványsággal párosul. A súlyos anorexiások 10-20%-a bele is hal a kóros fogyókúrázásba. A bulimiás nők általában nem kórosan soványak. Jellemző rájuk, hogy hetente több mint kétszer, hatalmas, mohó evészetet rendeznek, majd a hízást megelőzendő hányást, vagy hasmenést váltanak ki maguknál, esetleg erőltetett sportolásba fognak. A legismertebb bulimiás betegek közéTovább


Intelligencia gének

intelligencia

Számos eredmény bizonyítja, hogy az intelligencia körülbelül 50%-ban öröklődik. Többek között külön nevelt egypetéjű ikrek vizsgálatával megállapították, hogy az intelligencia gyakorlatilag a születés pillanatában már döntően eldől. A genetikai komponens mellett, szintén nagyon fontosak a magzatot a méhen belül ért hatások, így például a tápanyagokhoz való hozzájutás. A jelenlegi eredmények alapján a nevelés, vagy a tanulás már csak egy kicsit tud módosítani az IQ (intelligencia kvóciens) mértékén. Sok csoport keresi azokat a géneket, amelyek befolyásolhatják az intelligenciát. Dolgukat nagymértékben megnehezíti, hogy több száz, egyesek szerint akár több ezer gén isTovább


A hosszú és egészséges élet titkai

hosszú élet titka

 A hosszú élet titka. A testünk öregedése természetes folyamat. Sokáig ismeretlen volt, hogy hogyan és miért is történik, azonban a molekuláris biológia elmúlt évtizedekben tapasztalt fejlődése lehetővé tette, hogy egyre többet megtudjunk ezekről a mechanizmusokról. Az emberiség egyik örök vágya a halhatatlanság, legalábbis a hosszú, boldog és egészséges élet. Ahogy lassan megismerjük az öregedés okait, illetve mechanizmusát, egyre többet megtudunk arról is, hogyan lassíthatjuk ezeket a folyamatokat. Állatkísérletekben például, már bizonyos beavatkozásokkal jelentősen meg tudják növelni a kísérleti állatok élettartamát. Természetesen a következő lépés az, hogy az állatokon elért eredményeket azTovább


Embereken végzett megfigyelések az öregedéssel kapcsolatban

öregedés

Embereken kétféle módon történhet az élettartamot, öregedést befolyásoló hatások tanulmányozása. Az egyik, hogy különböző korú emberek életmódjáról, táplálkozásáról gyűjtenek adatokat. Például nagyon idős (pl. >100 éves), de egészséges, vagy a vártnál korábban meghalt emberekről. Ezután megpróbálnak összefüggéseket találni az életkor és az életmód között. A másik, hogy különböző, az öregedésre jellemző biomarkereket mérnek vagy figyelnek meg és ezt vetik össze az embert ért környezeti hatásokkal. Öregedésre jellemező biomarker lehet valamilyen betegség megjelenése (pl. érelmeszesedés, 2-es típusú diabetes) vagy például a telomerek, melyek hossza közelítőleg arányos a biológiai életkorral. Ezeknek aTovább


Close