Gyermek az intenzív osztályon I. – Betegmegfigyelés

Betegmegfigyelés - betegőrző monitor

 Minden ember megrémül, ha hozzátartozója, ismerőse, vagy akár csak a híradásokban közölt autóbaleset sérültje intenzív osztályra kerül.

Gyakran halljuk a hírekben ezeket a kifejezéseket: „a súlyos állapotú beteget mesterséges kómában tartják”, „életveszélyes állapotban van és gépekkel tartják életben”, „lélegeztetőgépen van”, „próbálják stabilizálni”, „folyamatosan altatják”, „többszörös műtéten esett át”. De mit is jelentenek ezek valójában? És mi történik akkor, ha az olvasó saját gyermeke kerül intenzív osztályra? Ebben az összefoglalóban a szerző ezekre a kérdésekre kíván megnyugtató választ adni a szülőknek.

Egy szülő levele:
„4,5 éves kisfiam súlyos tüdőgyulladáson esett át, ami komoly kihívás elé állított minket, mint szülőket. Közel 4 hetet töltöttünk a Heim Pál Gyermekkórház Anesztheziológiai és Intenzív Terápiás Osztályán. Életem eddigi legnehezebb időszaka volt, és amíg élek emlékezni fogok rá.

És emlékezni fogok az osztályon dolgozó Nővérekre és Orvosokra. Mindenkinek szeretném megköszönni, amit a fiamért tettek, és ezért örökké hálás leszek.

Nem tudtam és nem is gondoltam, hogy Magyarországon van ilyen intézmény, ahol csak önzetlen Nővérek és Orvosok dolgoznak.”  B.Sné

A sorozat 1. részében az intenzív betegmegfigyelés eszközeiről lesz szó, a 2. részben pedig az intenzív terápiás beavatkozásokat vesszük sorra.

Miért kerülhet intenzív osztályra a gyermekem?

A gyermek-intenzív osztály feladata a súlyos, életet, vagy életfontosságú szervek működését fenyegető betegségekben, sérülésekben szenvedő gyermekek ellátása.

Legfőképpen az alábbi szervek súlyos érintettsége esetén lehet szükség intenzív kezelésre:

  • légzőrendszer (légzési elégtelenség)
  • keringési rendszer, folyadékháztartás, elektrolitháztartás
    • súlyos kiszáradás
    • súlyos fertőzések, véráramfertőzés (szepszis) okozta keringési elégtelenség
    • súlyos vérzés okozta keringési elégtelenség
    • súlyos szívritmuszavar
    • szívelégtelenség (pl. veleszületett szívfejlődési rendellenesség, szívizom gyulladás)
    • súlyos elektrolit zavar (túl alacsony vagy magas nátrium, kálium vérszint)
    • súlyos veseelégtelenség
  • idegrendszer
    • súlyos, elhúzódó epilepsziás roham
    • súlyos véráramfertőzés
    • súlyos folyadékháztartás-zavar
    • idegrendszeri fertőzések (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás)
    • egyéb okból létrejött eszméletlenség (pl. vércukorháztartás zavara, mérgezések)

Milyen műszerekkel vizsgálják és figyelik meg a gyermekemet az intenzív osztályon?

Betegmegfigyelés- mellkasra helyezett elektródák

1. kép

A magas szintű műszeres betegmegfigyelés eszközei főként a fenti szervek működését vizsgálják, legtöbbször folyamatosan, a nap 24 órájában. A megfigyelt és mért értékeket az ápolók óránként, van, hogy ennél gyakrabban is feljegyzik a beteg ápolási lapjára. (1. kép)

A műszeres megfigyelés gyakori paraméterei és formái:

  • Szívműködés (frekvencia: percenként hányat ver a gyermek szíve, EKG görbe): a mellkasra helyezett elektródák segítségével (1. kép) 
  • A vér oxigéntelítettsége (szaturáció): a kéz vagy láb ujjaira helyezett pulzoximéter segítségével (csipesz-, gumiszalag-, ragasztószalag-szerű, piros fénnyel világító eszköz) (2. kép)
  • Vérnyomás
  • mandzsettás vérnyomásmérő a karon vagy lábon
  • Verőérbe (artériába) helyezett vékony kanül segítségével; a kanült legtöbbször a csuklónál vagy a combhajlatban futó artériába helyezzük be, ezzel folyamatosan, pillanatról-pillanatra lehet regisztrálni a gyermek vérnyomását

    betegmegfigyelés - pulzoximéter

    2. kép

  • Vizeletürítés mérése húgyhólyagba vezetett katéterrel, vagy a pelenka súlyának mérésével
  • Hőmérséklet folyamatos mérése: nyelőcsőbe vagy végbélbe vezetett hőmérő segítségével
  • A légúti gázok (ki és belégzett levegő) oxigén és széndioxid tartalmának mérése; ezt lélegeztetett betegeknél alkalmazzuk
  • Ágy melletti vérvizsgálatok: a vérgázok (oxigén, széndioxid), fontosabb elektrolitok, anyagcsere paraméterek vizsgálatára mindig elérhető berendezés áll rendelkezésre (Astrup gép), amely néhány perc alatt bármikor adatot szolgáltat ezekkel az életfontosságú értékekkel kapcsolatban; a vizsgálathoz szükséges vért vagy az ujjbegy megszúrása által, vagy a verőérbe helyezett kanülből nyert vérből végezhetjük
  • Ritkábban végzett műszeres megfigyelés:

    • a vérkeringés részleteinek, a szív működésének és az erek állapotának folyamatos, komplex mérése, melyhez egy verőérbe és egy nagy vénába helyezett kanülre, és egy speciális monitor-egységre van szükség
    • koponyaűri nyomás mérése (a koponyába egy fúrt lyukon keresztül bevezetett, legtöbbször az agykamrában végződő cső segítségével; utóbbit idegsebész orvos helyezi be)
    • agyi tevékenység, alvásmélység mérése, agyi görcstevékenység észlelése a koponyára kívülről felhelyezett elektródákkal

 

Betegmegfigyelés - betegőrző monitor

3.kép

Fontos, hogy a betegőrző monitoron látott értékek az ápoló személyzet és az orvosok számára nyújtanak megfelelő információt. (3. kép) Általános tapasztalat, hogy a nyugtatásban, altatásban részesülő gyermekek szülei sokszor önkéntelenül is folyamatosan figyelik a monitorokat. Ennek veszélye, hogy a szülő a monitor esetleges riasztása, vagy általa rossznak vélt értékek mérése esetén indokolatlanul, túlzottan megijed. Ennek elkerülésére jó, ha a szülők inkább a nővérektől és orvosoktól nyert információkra hagyatkoznak a monitoron látott értékekkel szemben, és bármilyen bizonytalanság, aggodalom esetén az intenzív osztály dolgozóitól kérdeznek, mielőtt a monitor értékeitől nyugtalanná válnának.

Az intenzív betegmegfigyelés leggyakoribb eszközeit több évtized óta, rutinszerűen használják a gyermekintenzív osztályokon.

A műszerek alkalmazásával, biztonságosságával kapcsolatban rendkívül sok tapasztalat gyűlt össze. Ennek alapján a legtöbb esetben elmondható, hogy a műszerek nem jelentenek veszélyt a gyermek számára. A betegmegfigyeléssel kapcsolatos szövődmény elsősorban a testbe vezetett katéterek kapcsán jelenhet meg, ezek elhárítására azonban az intenzív osztály dolgozói fel vannak készülve. Az érbe, testüregekbe (pl. mellüregbe, koponyaűrbe) vezetett katéterek vagy kanülök okozhatnak vérzést, fertőzést, illetve szerepet játszhatnak vérrög kialakulásában az érpályán belül. Ezek elkerülésére minden lehetőséget megragadunk: pl. az eszközöket a sterilitás szabályainak teljes betartásával helyezzük be, a beavatkozásokat legtöbbször folyamatos ultrahangos ellenőrzés mellett végezzük, hogy más képleteket véletlenül se sértsünk meg, és a kanült viselő gyermekeknél vérrög kialakulását gátló gyógyszert alkalmazunk bőr alá adott injekció formájában. 

Gondot jelenthet, hogy a jó tudatállapotú, nem altatott gyermekek nem tűrik magukon a megfigyelés eszközeit. Ennek elkerülésére elengedhetetlen, hogy a gyermek környezetében lévő összes felnőtt (szülő, nővér, orvos) mindent megtegyen, hogy a beteg pszichésen elfogadja, hogy ezek a fájdalmat nem okozó műszerek az intenzív osztályos megfigyelés idejére a bőrén maradnak.

Azokban az esetekben, amikor nem sikerül meggyőzni a gyermeket, átmenetileg szükség lehet a beteg kezeinek rögzítésére. Az invazív, testbe hatoló (pl. érpályában lévő) betegmegfigyelő eszközöket mindig altatásban, megfelelő fájdalomcsillapítás mellett helyezzük be a gyerekeknek, így ez kisebb megterhelést jelent a számukra.

Dr. Ivády Balázs/Dr. Schnur János

GYERMEK AZ INTENZÍV OSZTÁLYON II. – INTENZÍV TERÁPIÁS BEAVATKOZÁSOK I.

GYERMEK AZ INTENZÍV OSZTÁLYON III. – INTENZÍV TERÁPIÁS BEAVATKOZÁSOK II.






Close