Doktor Úr! A gyermekem alacsony. A szomszédtól hallottam növekedési hormon kezelésről. Azért jelentkezünk, mert szeretnénk a gyermeket megnöveszteni. Lehetséges ez?

– Az annak a függvénye, hogy a gyermek valóban alacsony-e vagy csak annak tűnik.

Hogy derülhet ki, hogy a gyermekem magassága a korának megfelelő-e?

– Minden országban rendelkezésre állnak ún. percentilisgörbék, amik az adott népességre jellemző magasság értékeket mutatják életkorra és nemre lebontva. Így van ez Magyarországon is.
(http://www.demografia.hu/letoltes/kaidvanyok/Kutjelek/Kutjel83_honlapra.pdf).
Ha ezeket a görbéket megnézzük, akkor 3-10-25-50-75-90 és 97 jelzésű percentilis vonalakat láthatunk. A 3 és 97 percentil közötti magasság normálisnak számít, a 3 percentil alatti pedig alacsonynövést jelez. Azokat a gyermekeket vizsgáljuk, akik magassága a 3-as vonal alatt van.

Megnéztem a görbéket és a gyermekem a 3-as vonal alatt van, akkor kaphat növekedési hormont?

– A kérdés ennél összetettebb. Úgy fogalmaznék, hogy van-e az alacsonynövés hátterében a jelenlegi tudásunk alapján felismerhető betegség vagy állapot és az kezelhető-e?

Hát nem a növekedési hormon hiány miatt lesz valaki alacsony?

– A növekedési hormon hiány igen ritka betegség. 10000 újszülöttből mintegy 300 lesz alacsony, betegséget a háttérben pedig mindössze 20%-uknál lehet kimutatni. Ebből a 60 esetből pedig csak ketten szenvednek növekedési hormon hiányban. Akinél nem tudunk betegséget kimutatni, azok a gyermekek alkatilag alacsonyak, ami azt jelenti, hogy a génjeikben ez a testmagasság van kódolva és ők betegség nélkül lesznek ekkorák.

Akkor most mit tudunk tenni?

– A 3 percentilnél alacsonyabb gyermekeknél fizikális vizsgálattal az orvos megítéli, hogy belgyógyászati betegségre utaló eltérés észlelhető-e. Például szívzörej utalhat szívbetegségre, de diagnosztikus értékű lehet a tüdő felett hallható kóros zörej is. Ha a fizikális vizsgálattal nyilvánvaló ok a háttérben nem igazolódik, akkor laborvizsgálatok indulnak: vérkép, máj- illetve veseműködést jelző paraméterek, kálcium háztartás felmérése. Ezeket a pajzsmirigy funkció felmérésével valamint felszívódási zavar – lisztérzékenység – irányában történő szűrővizsgálattal egészítjük ki. Emellett a gyermek érettségét mutató csontkor is meghatározásra kerül, ami szintén fontos kiegészítő adat. A kezelőorvos kiszámolja a szülők magassága alapján várható célmagasságot is, hiszen általában alacsony szülőknek nem lesz kosárlabdázó magasságú gyermeke. Igen fontos tudni, hogy a gyermek aktuális magassága és növekedési görbéje a szülők alapján várható percentil sávon halad vagy alatta.

– Ilyenkor a növekedés követése a következő lépés. A gyermekeket hat hónap elteltével megmérjük, így már számítható egy éves növekedési sebesség, vagyis az, hogy egy év alatt hány centimétert nő az ember. A növekedési sebességnek is vannak nemre és korra lebontott normál értékei, így eldönthető, hogy megfelelő ütemű, vagy annál lassabb a fejlődés.

A gyermekem már végigment ezen a kivizsgáláson és azt mondták, hogy most növekedési hormon tesztet kell végezni. Ez mit jelent? Mért nem egy vérvételből néznek hormonszintet? Az csak egy szúrás!

– A növekedési hormon szint a nap folyamán óráról órára változik, így annak megítélése, hogy valakinek valóban kevés a növekedési hormon termelő kapacitása egy vérvételből nem lehetséges. Mivel tudjuk, hogy bizonyos ingerek a növekedési hormon szintet emelik, ezt használjuk a tesztek elvégzéséhez. Akkor bizonyul valaki növekedési hormon hiányosnak, ha két – egymástól különböző – tesztben sem éri el a meghatározott minimális szintet. A teszteket még egy másodlagos hormon (Inzulinszerű Növekedési Faktor 1) szintjének meghatározásával egészítjük ki. Így kapunk pontos képet.

Ha a két teszt eredménye rossz, rögtön kaphatjuk a hormont?

– Nem. Az utolsó lépés a növekedési hormont termelő agyalapi mirigy MR vizsgálattal történő anatómiai felmérése annak kizárására, hogy a hormonkiesést nem térfoglaló folyamat vagy vérzés, vagy egyéb más betegség okozza, amit ha megoldunk, a hormontermelés zavara is elmúlik. Amennyiben ez a vizsgálat is normál eredménnyel zárul, a kezelés indulhat.

Én félek! A hormonkezeléseknek sok mellékhatása lehet.

– Meg kell különböztetni a hormonkezelést és a hormonpótló kezelést. Ha valakinek úgy adunk hormont (bármilyent) hogy a saját hormontermelése normális, akkor azt valamilyen betegség kezelésére adjuk, amikor a hormon hatásától várt eredmény nagyobb előnyt jelent, mint a várható mellékhatások. A hormonpótló kezelés alkalmával azt és annyit adunk, ami és amennyi hiányzik, tehát a beteg nem extra adagban kapja a hormont. A kezelés kapcsán a kontroll folyamatos, hogy a szükséges minimális, de hatékony adagot adjuk. Mindazonáltal így is jelentkezhetnek mellékhatások, de sokkal ritkábban, mint abban az esetben, ha nem pótlásként adunk valakinek hormont.

Már csak egy kérdés: a növekedési hormon ugye tabletta?

– Nem tabletta, hanem injekció formájában bőr alá adható oldat. Mielőtt mindenki megijedne, el kell mondjam hogy szinte pontosan olyan eszközzel (ún. pennel) történik az adagolása, mint cukorbetegek esetében az inzuliné és olyan kis tűvel, ami gyakorlatilag fájdalmat nem okoz. A növekedési hormont ráadásul csak napi egy alkalommal, lefekvés előtt kell beadni.

Köszönöm szépen a válaszokat. Most már a szomszédot is megnyugtatom, ne aggódjon, hogy nem az első vizsgálat alkalmával kap a gyermek növekedési hormont. Jó kezekben van!

Dr.Vajda Zsolt