Az autizmus diagnosztika gyakorlati lépései

autizmus diagnosztika

A Heim Pál Gyermekkórház Mentálhigiéniai Központjának egyik fontos feladatköre az autizmus diagnosztika.

Mivel ez egy spektrumbetegség, a kérdést felvető gyermekek igen változatos tünetekkel érkeznek hozzánk. Így aztán fontos a részletes anamnézis felvétel és az alapos kivizsgálás.

Hogyan is működik ez nálunk a gyakorlatban?

A gyerekek egy részénél a szülők, máskor a gyermekközösség észlel valamilyen furcsaságot, ami kivizsgálást igényel.

Elsőként a szülővel beszélgetünk:

sokat kérdezünk, próbáljuk feltérképezni a számunkra még ismeretlen gyermeket. Külön öröm számunkra, ha mindkét szülő jelen tud lenni az interjún, hiszen gyakran mást lát az apai és az anyai szem, és az apró ellenvélemények remekül pontosítják az összképet. Gondosan kikérdezzük a terhesség, a szülés, a mozgás-és beszédfejlődés körülményeit. Gördülékenyebb a beszélgetés, ha a szülők erre előre készülnek, elhozzák a korábbi zárójelentéseket is. Ha a gyermek közösségbe jár, írásos jellemzést kérünk a pedagógustól. Ez azért fontos, mert ő az, aki igazán jó rálátással bír a kortárskapcsolatokra, továbbá a szülők távollétében igencsak különbözhet a gyermek viselkedése az otthon tapasztaltaktól.

Ez után következhet a gyermek vizsgálata:

A szó talán ijesztően hangzik, a gyakorlatban ez azonban egy teljesen békés tevékenységet: játékot jelent.

Egy gyerekszobához hasonló helységben a szakember számos dolgot megfigyel a gyermeken: autizmus diagnosztikaköszön-e találkozáskor? Felnéz-e, ha a nevén szólítják? Mivel játszik szívesen? Inkább egyedül tevékenykedik vagy örül, ha csatlakozik hozzá a felnőtt? Szívesen veszi-e a játszótárs ötleteit, tud-e alkalmazkodni? Mivel lehet neki örömet okozni? Segít-e elpakolni, ha megkérjük?

A játék mellett fontosak a kommunikáció jellegzetességei is.
Vannak, akik épphogy csak válaszolnak a feltett kérdésekre, mások pedig leállíthatatlanul csacsognak. Fontos kérdés, hogy a gyermek érdeklődését magunkra tudjuk-e irányítani vagy figyelemfelhívó próbálkozásunk közönyös fülekre talál? A szókincs, a használt szófordulatok, a hanglejtés mind-mind fontos információval szolgál.

A fentieken túl figyeljük a gyermek mozgását is: vannak-e egyedi mozdulatsorai? Háklis-e valamire? Hogy viseli, ha nem az történik, amit szeretne? Kifejezi-e az igényeit?

Egy foglalkozás körülbelül 45 percig tart: kell több-kevesebb idő a feloldódáshoz, de az sem jó, ha elfárad a gyermek és nyűgösen kerül haza. A végleges összkép általában több vizsgálati alkalom után alakul ki. Gyakran az első foglalkozáson félős, anyához bújó gyermek a második találkozáskor már bátran jön a megismert és megkedvelt szobába, és vidáman keresi a félbehagyott játékot. Más gyerek pedig, aki angyali megjelenésével elvarázsolt minket a múlt héten, ezúttal keveset aludt, nyűgös, és hirtelen megértjük, miért bír vele nehezen az édesanya.

5 éves kortól gyakran indítunk csoportos vizsgálatot is: ilyenkor 3-4 felnőtt foglalkozik 5-8, diagnosztikus kérdést felvető, azonos korú gyermekkel. Ez a felállás két nagy előnnyel jár. Egyrészt jól modellezi az óvodai vagy iskolai közeget, másrészt pedig több szem többet lát: a 3 alkalmas csoportfoglalkozás végén a vezetők összeülnek és megosztják a tapasztalataikat. Nagy segítség az is, ha valaki (gyakran egy pszichológushallgató vagy gyermekpszichiáter rezidens) a csoportszoba detektortükre mögött ülve, külső megfigyelőként vesz részt a munkában.

Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a vizsgálatok után a szülőknek visszajelzést adjunk.

Pontosan elmondjuk, mit tapasztaltunk, és teret biztosítunk a szülőknek, hogy kifejezzék a kétségeiket, aggályaikat. Biztatunk mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel, bátran kérdezzen! Legjobb tudásunk szerint fogunk válaszolni.

Mint a fentiekből látszik, a hozzánk kerülő gyermekek igen alapos vizsgálaton esnek át.

Ehhez a munkához idő is kell: heti egy, előre megbeszélt időpontban tartott foglalkozást beiktatva, a teljes felmérés akár két hónapig is eltarthat. Ez után mérlegeljük, hogy a gyermeknek van-e elmaradása valamilyen téren, van-e szüksége egyéni fejlesztésre.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az autizmus egy spektrumbetegség: az igen enyhe, teendőt nem igénylő tünetektől az értelmi fogyatékostól nehezen megkülönböztethető állapotig bármi előfordulhat. Ezért is van kiemelt jelentősége a féléves, éves kontrollvizsgálatnak, ahol látjuk, hogy az elmúlt időszakban mennyit fejlődött a gyermek. A korábban csak gyanúként felmerült diagnózis a tünetek egyértelműsödése miatt felállítható, vagy az egyszer már kimondott autizmus a kontrollvizsgálat eredménye függvényében akár el is törölhető. Éppen ezért nem szabad a kódoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Akár születik diagnózis, akár nem, ugyanarról a gyermekről van szó, a maga minden bájával és bajával, ügyességével és esetlenségével. Közös célunk, hogy a lehető legjobb úton tudjuk segíteni a fejlődését és a boldogságát.

dr. Révész Ildikó



(Következő cikk) »



Close
autizmus
Mi is az az autizmus spektrumbetegség?

Mikor gondoljunk rá, hogy esetleg a gyermek is érintett lehet?...

Mozgás- és táncterápia
Mozgás- és táncterápia gyermekeknek és szüleiknek

„Táncolj velem, apu, anyu!” A tánc és a mozgás remekül...

Close