Akusztikus rhinometria

Akusztikus rhinometria

Az akusztikus rhinometria egy olyan diagnosztikus eljárás a klinikai gyakorlatban, mely megkönnyíti és meggyorsítja a korrekt és objektív orrdiagnosztikát,

alkalmazásával hatékonyabbá tehető a krónikus légúti betegségben szenvedők diagnosztikája, a kezelés hatékonyságának nyomon követése, ill. differenciál diagnosztikai nehézségek tisztázásánál lehet még megfelelő kiegészítő módszer.
A gyermekkor leggyakoribb fül orr gégészeti beavatkozása a megnagyobbodott tonsilla és adenoidok miatti tonsillectomia és adenotomia. A műtétet a gyermek panaszai és a klinikai viszgálat alapján indikáljuk. Mivel a fiberoscopiát a gyermekek nem jól tolerálják, a CT nem javasolt ebben a betegcsoportban, az olyan egyszerű és objektív vizsgálat, mint az akusztikus rhinometria ideális eszközként segítheti a döntést.

Az akusztikus rhinometria az orrüreg hangvisszaverődésén alapuló objektív vizsgálat (Hilbergetal. 1989). Csőrendszerben, az egydimenziós hang terjedése esetén az akusztikus impedancia változásai egyenesen arányosak a keresztmetszeti terület valtozásaival. A számítógépek technikai fejlődése lehetővé tette a hangvisszaverődések mintavételét, tárolását és kiszámítását.
Az akusztikus visszaverődés mérési technikája az orrüregben nem tér el lényegesen az alsóbb légutakétól.
Az orrnyílástól számított 6 cm-belül az üreg űrtartalma és a terület-távolság függvény mérése pontos, az eredmény megbízható, de ettől hátrébb már nem. Ennek oka az arcüreg, az orrüreg keményebb csontos fala, amely rigid és a rezisztencia elvész, ill. a garat hangvisszaverődése, ezek már torzíthatják az eredményt.

Az akusztikus rhinométer használata:

A méréskor a kis beteget egyenes ülő helyzetben vizsgáljuk, orrát a váladékoktól megtisztítjuk, és az egyszerhasználatos orrvégződést az orrjárathoz illesztjük másik végét, pedig a mérő készülékhez. Intézetünkben két különböző méretű végződést használunk a gyermekek számára.
Az illeszték az orrjáratban kényelmesen, fájdalom nélkül, de biztosan kell hogy rögzítve legyen, a levegő nem szökhet ki a mérés során.
Mindkét orrjáratot külön-külön vizsgáljuk és mérjük.
A mérés során, ha ezek a feltételek teljesülnek, a betegnek csak nyugton kell maradnia, nyugodtan kell levegőznie az orrán keresztül, bár ha a gyermek vissza tudja tartani a légzését pár másodpercig akkor, a mérés még pontosabb lehet. (1. ábra)

akusztikus rhinometer

1. ábra: az akusztikus rhinométer orrvégződését a páciens orrnyílásába helyezve

A vizsgálat értékelése:

A mért adatokból a számítógép görbét készít, melyen látható három fontos adat: 1. az orrbemenet keresztmetszete, (Mean Crosssectional Area 1.: MCA1), 2. Az alsó orrkagyló elülső végénél az orrüreg keretmetszete ( Mean Crossectional Area 2: MCA2) 3. Az alsó orrkagyló hátsó-garat felöli végénél az orrkeresztmetszet (MCA5: 5 cm-re az orrbemenettől azaz a garatban).
A két orrjáratban mért adatokból kiszámítható a teljes teljes keresztmetszet területe (TMCA1-3-5)
A számítógép megadja az orrjárat térfogatát az orrbemenettől az egyes mérési pontokig. A teljes orrüreg térfogata a két orrjárat együttes térfogatából számítható. (Total Volume, TV1-3-5) (2. ábra)

2.abra

2. ábra: az akusztikus rhinometer készüléke által rajzolt diagram

Anyag és módszer:

2014 március óta 147 beteg vizsgálatára került sor, melyből 54 beteget vettünk be tudományos vizsgálatunk körébe és analizáltuk az akusztikus rhinometria eredményeit.
44 betegnél igazolt garatmandula és/vagy orrmandula megnagyobbodás miatt került sor a vizsgálatra, 10 egészséges beteget kontrollként vettünk be a vizsgálatba.
Operáció előtt és 3-6 héttel az operáció (mandulaműtétek) után került sor a vizsgálatra.

Eredmények:

A mérési eredmények statisztikai feldolgozását követően a következő következtetésekre jutottunk:
1. A posztoperatív értékek minden paraméterben javulás mutatnak.
2. A számszerű eredmények a kis páciensek, ill. hozzátartozóik szubjektív véleményét támasztották alá.
3. Posztoperatívan a betegek szubjektív tüneteivel párhuzamosan minden mért régióban az orr levegő átáramlása lényegesen javult.
4. Az orrcseppek (nyálkahártya lohasztók) használata is az értékek jelentős javulását eredményezte.
5. A nazális ciklus befolyásolja az eredményt.

Következtetések:

Az akusztikus rhinometria mérési eredményei a nemzetközi irodalomban fellelhető adatokkal egyetértésben megbízhatóan és reprodukálhatóan jelzik a betegek orrjárataiban a levegőátáramlás javulását.
Az objektív és szubjektív javulás tünetei mellett az eredmények az akusztikus rhinométer alkalmazhatóságát, megbízhatóságát is bizonyítják.

Összefoglalás:

Az akusztikus rhinometria megbízható és reprodukálható vizsgálat, amely az adenoid vegetáció és orrnyálkahártya duzzanat által okozott obstrukció mérésére alkalmas
A szubjektív tünetek javulása és műtéti eredmény ellenőrzésére jól használható a nasalis légáramlás javulásának objektív mérésével.

A  vizsgálat fő előnye, hogy a kis beteg részéről csak minimális kooperációt kíván, és a kitelezése általában egyszerű, néhány ritka esetben azonban a gyermek kooperációjának hiányában mégsem végezhető el.
Segíthet a szülőkkel – betegekkel folytatott értelmes kommunikációban, ezáltal a megfelelő döntés meghozatalában a felajánlott műtétet illetően.

Indikáció – kiknek javasoljuk a vizsgálatot?

1. Minden gyermeknek akinél adenotomiát ill. tonsillectomiát (mandulaműtétet) tervezünk
2. Egy vagy kétoldali choanalis atresia/stenosis esetén, műtét előtt, ill. műtétet követően a műtét eredményét értékelendő, vagy akár a stenosis újbóli kialakulásának követésére – ellenőrzésére.
3. Feltételezett obstruktív alvási apnoés (OSA) betegek vizsgálatára. Pozitív eredmény esetén javasolható a komplikáltabb, pontosabb de időigényesebb vizsgálat, az alváslabor az OSA igazolására és súlyossági fokának felderítésére.
4. Minden csoportban a posztoperatív vizsgálatokkal a műtét eredményességét ellenőrizhetjük a preoperatív mérésekkel történő összehasonlítás során.
5. Allergiás rhinitis diagnózisára és gyógyszeres (steroid, antihisztamin) kezelés eredményességének, hatékonyságának ellenőrzésére, valamint az életminőség javulásának vizsgálatára is javasolható.

Dr.Karabouta Irene
A Heim Pál Gyermekkórház Fül-Orr- Gégészeti rendelésünkön ezt a vizsgálatot rutinszerűen alkalmazzuk 2014 márciusa óta. A vizsgálatot Dr.Karabouta Irene végzi (elérhetőség: 4599 102)

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!