A kövérség és az alvás kapcsolata
Több túlsúlyos ember számol be arról, hogy éjszaka közepén felébred és ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy kimenjen a konyhába és ami a keze ügyébe kerül, azt megegye.
Azt tudományos kísérletek is bizonyították, hogy kapcsolat van az alvás hossza és a kövérség (az úgynevezett testtömeg index) között. Azaz azok között, akik az átlagosnál kevesebbet alszanak éjszaka, több a túlsúlyos.
Emanuel Mignot kutatásai most azt bizonyították, hogy ez nem csak azért van, mert a kevesebbet alvóknak több lehetőségük van az evésre.
Kísérleti körülmények között (alváslaboratóriumokban) megállapították, hogy azokban az emberekben, akiket nem engedtek megfelelő mennyiségűt aludni, magasabb volt az éhséget és a testtömeget szabályozó leptin nevű hormonnak a szintje. Normális körülmények között evés után vagy ha meghízunk, megemelkedik bennünk a leptin szintje, s ez csökkenti az étvágyat, és a tápanyag hasznosulását. Ez oda vezet, hogy kevesebbet eszünk és azt is kevésbé hatékonyan hasznosítjuk, így lefogyunk. Ez fordítva is igaz. Alacsony leptin szint megemelkedett éhségérzettel, jobb tápanyag-hasznosulással és hízással jár.
Ezután a kutatók kérdőívek segítségével 5 éven keresztül felmérték 1024, 30-60 éves ember alvási szokásait, néhányukat megkérték, hogy 6 napon keresztül alvásnaptárt vezessen, figyelték a testtömeg változásaikat és különböző hormonszinteket mértek bennük.
Az eredmények alapján, a 8 óránál kevesebbet alvó emberek közül, a kevesebbet alvók voltak kövérebbek.
Ráadásul a rövid alvásidő alacsonyabb leptin szinttel és emelkedett ghrelin szinttel járt együtt. A ghrelin nevű hormon a rövid távú éhségérzetért felel. Ha üres a gyomor, megemelkedik a szintje és nő az éhségérzet. Ezek alapján az alacsony leptin és a magas ghrelin szint lehet felelős a keveset alvók megnövekedett étvágyáért és elhízásáért. Ezek az eredmények részben arra a megfigyelésre is magyarázatul szolgálhatnak, hogy miért van azokban a társadalmakban sok kövér ember, amelyekben sokat esznek, de kevés idő jut az alvásra. A kutatók szerint a modern társadalmakban a jó alvásnak, az egészséges étkezési szokásoknak és a rendszeres testmozgásnak egyaránt fontos szerepe lehet az elhízás elleni harcban.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
