A gyermekek többségének általában rutin vérvétel kapcsán, valamilyen erre utaló tünet miatt, vagy betegség alatt levett vérvizsgálat során derül fény vérszegénységére (anémia).

Vérszegénységről csökkent vörösvérsejtszám, illetve hemoglobin (a vörösvérsejtekben lévő oxigénszállító molekula) szint esetén beszélünk. Életkortól függően változik a normál hemoglobin, illetve vörösvérsejt szám értéke.
Anémia kialakulhat a vörösvérsejtek csökkent képződése ( pl. hiányanémiák vagy csontvelői elégtelenség) vagy fokozott pusztulása (hemolitikus anémiák) miatt.

Tünetei függnek attól, hogy a vérszegénység mióta áll fenn és milyen gyors ütemben alakult ki.

Amennyiben az anémia hosszú idő alatt alakul ki előfordul, hogy a szervezet jó alkalmazkodó képessége miatt egy teljesen jó általános állapotban lévő gyermeknél észlelünk kifejezett vérszegénységet. Míg a gyorsan kialakuló (pl. gyors vérvesztés) anémia akár súlyos tünetekkel is járhat.

Leggyakoribb tünetek gyermekkorban:

– fáradékonyság
– sápadtság
– csökkent étvágy
– fejfájás, szédülés

Csökkent képződés:

Koraszülött csecsemőknél gyakran az életkorukból, éretlenségükből fakadóan látunk alacsony hemoglobin szintet, mely az esetek nagy részében szájon át történő vaspótlásra rendeződik.

Csecsemőkorban fiziológiásan 2-3 hónapos kor körül vérszegénység alakul ki, mely abból adódik, hogy a magzati korban jelenlévő úgy nevezett fetális hemoglobint tartalmazó vörösvérsejtek funkcióit a már érett hemoglobint tartalmazó vörösvérsejtek veszik át. Az ebben az életkorban jelentkező anémia legtöbb esetben magától rendeződik.

Kisdedkorban gyakran a nem megfelelő tápanyagbevitel (kevés zöldség, gyümölcs, húsfélék) okozhatnak vashiányt, majd ennek következtében vérszegénységet. A kisdedkor sok szempontból speciális. Ekkor már a legtöbb gyermek nem fogyaszt anyatejet, melyből korábban (amennyiben az édesanya nem vashiányos) megfelelő mennyiségű vashoz jutott, hiszen anyatejből történő felszívódása kitűnő. Ennek pótlására gyakran kapnak a gyermekek tehéntejet, mely a magas foszfát tartalma miatt vashiányt okoz, ezért nem javasolt napi 2-3 dl-nél több tehéntej fogyasztása.

A vaskészítmények kapcsán fontos megjegyezni, a vas(II)-szulfátot tartalmazó gyógyszereknek lényegesen jobb a felszívódása, így hatékonyabban és gyorsabban rendezik a vasstátuszt.

Lázas betegség kapcsán levett laboreredményekben gyakran láthatunk alacsonyabb haemoglobin szintet, mely átmeneti állapot, a betegség gyógyulása után magától rendeződik.

Ritkán fordul elő gyermekkorban a B12-vitamin vagy folsav hiány okozta vérszegénység, mely leggyakrabban ebben az esetben öröklődő betegség vagy valamilyen gyomor-bélrendszeri betegséghez társuló kórkép.

Napjainkban a lisztérzékenység (coeliakia) egyre jobban felüti fejét a világban. Előfordul, hogy a gyermeknél első intő jelként csak a sápadtság, fáradékonyság jelenik meg, mely miatt vérvizsgálat történik, amiben magas fokú vérszegénység ábrázolódik. De az anémia más, a gyomor-bélrendszert érintő betegség (Crohn, colitis ulcerosa) jele is lehet.

Fokozott vesztés:

Serdülő nagylányoknál a menstruáció miatt gyakran előfordul úgynevezett vérvesztéses vérszegénység, melyet kiegyensúlyozott táplálkozással, esetleges szájon át történő vaspótlással megelőzhető, illetve rendezhető. Szükség esetén nőgyógyászati szakvizsgálat indokolt nagy mennyiségű, elhúzódó menstruációk esetén.

Sérülések, balesetek következtében előfordulhat nagy mennyiségű vér vesztése, ennek következtében anémia.

Fokozott pusztulás (hemolitikus anémia):

A vörösvérsejtek fokozott pusztulása miatti anémiákat okozhatja a vörösvérsejtek alakjának megváltozása, különböző genetikai eredetű betegségek esetén pl.: sarlósejtes anémia, sphaerocytosis (vörösvérsejtek gömb alakúak), thalassaemia ( a szervezet nem képes normál hemoglobint előállítani).

A fokozott pusztulás során felszabaduló bilirubin (vérfesték) a gyermek sárgaságát okozhatja, emellett magasabb májfunkciós értékeket mérhetünk.

Újszülött korban észlelt anémiák egy részét okozhatja a szülő és a gyermek közötti Rh- inkompatibilitás (vércsoport különbözőség). Ebben az esetben a vörösvérsejtek a képződő ellenanyagok miatt fokozott ütemben pusztulnak.

Időnként más betegségekhez társultan is termelődhet a szervezetben a vörösvérsejtek ellen ellenanyag, szintén a vörösvérsejtek pusztulását okozva.

Csontvelői elégtelenség:

Ha a vérszegénység mellé alacsony vérlemezkeszám és/vagy magas vagy alacsony fehérvérsejtszám is párosul felmerül rosszindulatú hematológiai betegség gyanúja, amely miatt mindenképpen további kivizsgálás szükséges. Olykor előfordul úgynevezett aplasztikus anémia, mely során a csontvelőben valamilyen oknál fogva teljesen leáll a vörösvérsejtek képzése.

Súlyos fokú vérszegénység esetén szükség lehet a vörösvérsejtek pótlására (transzfúzióra), azonban gyermekkorban az anémiák nagy többsége az ok kiderítését követően vér adása nélkül rendezhető. Amennyiben mégis vérátömlesztésre kerülne sor azt minden esetben a gyermek vércsoportjának megfelelő úgynevezett szűrt, választott, csoport azonos vérrel történik.

Dr.Enzsöl Veronika